A felperes a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérte több érvénytelenítési okot megjelölve [1994.évi LXXI törvény (Vbt) 55.§ (1) bek. c.) d.) e.) pont, (2) bek. b.) pont]. Az első fokú bíróság jogerős ítéletében a keresetet elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a keresetben megjelölt érvénytelenítési okok megvalósulása nem állapítható meg.
A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az ügy elbírálása azért volt különösen munkaigényes, mert az elsőfokú bíróság előtt keletkezett iratokon túlmenően, a választottbírósági iratanyaggal együtt, több, mint 14 kg iratanyagot kellett áttanulmányozni annak megállapítása érdekében, hogy az érvénytelenítési okként megjelölt eljárási szabálysértések valamelyike, illetve az választottbírósági ítélet közrendbe ütközése megállapítható-e.
A Kúria többek között kimondta, hogy a kijelölt választottbírót feltárási kötelezettség csak a felekkel,. illetve képviselőikkel fennálló olyan kapcsolat tekintetében terheli, amely kapcsolat alkalmas arra, hogy kétséget ébresszen a függetlensége és pártatlansága tekintetében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbíróság Eljárási Szabályzata ( Vbesz) 19.§-ának (6) bekezdése értelmében ez a megállapítás megfelelően irányadó a szakértőre is. A perben azonban az erre vonatkozó szabályok megsértése nem volt megállapítható.
A választottbíróságnak az a megállapítása, hogy a szerződés teljesítése iránt indított perben az alperes érvénytelenségi kifogásként fenntartott [Ptk. 236.§ (3) bek.], a szerződés semmisségére történt hivatkozása, mint önálló jogcímű anyagi jogi igény, viszontkeresetnek minősül, a választottbíróság mérlegelési körébe tartozó olyan kérdés, amelynek mikénti elbírálását a rendes bíróság nem bírálhatja felül.
Az állami bíróság a két tag aláírásával is érvényes választottbírósági ítéletet vizsgálhatja a felperes érvénytelenítési keresete alapján, így az állami bíróság eljárása során nincs jelentősége az egyik választottbíró különvéleményében foglaltaknak. A Választottbíróság Elnöke adhat engedélyt a választottbírói különvélemény megismerésére, ezért az elsőfokú bíróság helyesen utasította el a felperes ilyen irányú kérelmét [Vbesz. 39.§ (2) bek., 40.§ (2)-(3) bek.]
Budapest, 2012. december 12.
A Kúria Sajtótitkársága