A felperes keresetében több mint 13 milliárd Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen szerződésszegéssel okozott kár, másodlagosan szerződésen kívül okozott kár megtérítése címén. Harmadlagos keresete a felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság részítéletével az elsődleges és a másodlagos kereseti kérelem tekintetében az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.
A felperes felülvizsgálati kérelmét a Kúria nem találta alaposnak.
A Kúria figyelemmel a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra kifejtette: a felperes a keresetlevél benyújtásakor, 2007 novemberében a Magyar Állam javára és saját nevében volt jogosult az elsődleges és másodlagos kereseti kérelmének előterjesztésére az akkor hatályos 2003. évi CXXVIII. tv. 4. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, míg a 2008. január 1-től az akkor módosult illetve hatályba lépett 2003. évi CXXVIII. tv. 4.§-a valamint az 1988. évi I. tv. 29. § (1) bekezdése szerint a Magyar Állam javára és nevében. Ebből következően a felperes 2008. január 1-ét követően a peres eljárás és a felülvizsgálati eljárás során a Magyar Államot ért kár miatt követelt kártérítési összeg maga részére történő kifizetését nem kérhette jogszerűen, arra hivatkozással sem, hogy a felperesi részvénytársaság közvetett tulajdonosa a Magyar Állam.
A Kúrai érdemben nem foglalkozhatott azzal a felülvizsgálati kérelemben előadott felperesi érveléssel, hogy a felperes saját vagyonában is következett be kár. Bár erre a felperes az elsőfokú eljárásban hivatkozott, ezt az érvelést a másodfokú eljárás tárgyává nem tette.
Budapest, 2013. január 29.
A Kúria Sajtótitkársága