A felperes egy ingatlan adásvételi szerződésből eredő tőke-, lejárt ügyleti kamat és késedelmi kamat követelését jelentette be hitelezői igényként az alperes elleni adósságrendezési eljárásban a pénzügyi gondnoknak. Nem jelentette be a szerződés alapján jövőben lejáró ügyleti kamat iránti igényét. Az alperes a hitelezőivel kötött adósságrendezési egyezségben vállalta a tőke és a bejelentett ügyleti kamat részletekben történő megfizetését.
A felperes keresetében az egyezségben vállalt tőkefizetési kötelezettség után, a közöttük létrejött eredeti adásvételi szerződésben meghatározott mértékű ügyleti kamat megfizetésére kötelezés érdekében nyújtotta be keresetét arra hivatkozva, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (Har.tv.) 11.§ (4) bekezdés b) pontja alapján joga van az adósságrendezési eljárásban nem érvényesített igényét utóbb követelni az adóstól.
A jogerős ítélet kötelezte az alperest a kereseti kérelemnek megfelelően az ügyleti kamat megfizetésére.
Az alperes felülvizsgálati kérelmére indult eljárásban a Kúria a Har.tv. 11. § (2) bekezdését értelmezve megállapította, hogy ha a hitelező a tőkekövetelését az adósságrendezési eljárásban bejelentette és azt a pénzügyi gondnok nyilvántartásba vette, akkor a törvény e rendelkezése egyrészt lehetővé teszi az adósságrendezés megindítását követő időszakban a vagyonfelosztási javaslat elkészítéséig – és így értelemszerűen az egyezség létrejöttéig – a hitelező számára az eljárásban a kamat érvényesítését, azonban ezzel egyben ki is zárja azt az ezt követő időszakra.
Ennek az az oka, hogy az eljárás bármely módon történt befejezését követően már nem az eredeti szerződés, hanem a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat, illetve az egyezség alapján, az ott meghatározott feltételek mellett kell az adósnak teljesítenie, és a hitelező csak ennek megfelelően érvényesítheti az igényét.
A Kúria álláspontja szerint a felperes - a törvény kifejezett rendelkezése folytán – az adósságrendezési kényszeregyezséget követően további ügyleti kamatigényt a szerződés alapján nem követelhet.
Budapest, 2015. június 5.
A Kúria Sajtótitkársága