Büntető ügyek

Büntető ügyek

A Kúria határozatot hozott kényszerintézkedés szabályainak megszegése és bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megsértésével kapcsolatos ügyben

Tájékoztató a Kúria 2019. június 2-án hozott, Bpkf.II.528/2019. számú jelentős ügyben hozott határozatáról:

Ha a bűnügyi felügyelet alatt álló vádlott a kényszerintézkedés szabályainak megszegésével más helységbe távozik, letartóztatása rendelhető el egyrészt a megszökés ténye alapján, másrészről a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak megsértése miatt.
A másodfokú bíróság által elrendelt letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, de  legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

Az ügyben tanúként kihallgatott védő az eljárás későbbi szakaszában sem járhat el védőként

Tájékoztató: a Kúria Bt.II.287/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 9-én hozott határozatáról:
A kerületi bíróság nyomozási bírája a védőt kizárta a büntetőeljárásból, mivel a védőt az ügyben tanúként kihallgatták, az ügyben „tanúként vett részt”, így a Be. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján az ügyben nem járhat el védőként.

A védő fellebbezése alapján eljárt törvényszék a kizáró végzést hatályon kívül helyezte. Álláspontja szerint a védő által tanúként előadottak nem tartalmaztak értékelhető adatot az ügyben, ezért csak formálisan volt tanú, tartalmilag nem.

Kizárt az ügyvédi tevékenység gyakorlása az ügyészi jogviszony megszűnését követő két évig

Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.478/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról: Az Üttv. 20. § (3) bekezdése alapján az ügyvéd nem járhat el azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv által gyakorolt eljárásban, amelynél jogviszonya fennállt. Ez a tilalom olyan más közhatalmat gyakorló szerv (jelen esetben bíróság) előtti eljárásra is érvényes, amelyben az a közhatalmat gyakorló szerv (ügyészség) is részt vesz, amellyel az ügyvéd korábban jogviszonyban állt.

Mikor van helye fellebbezésnek? - Döntött a Kúria

Tájékoztató: a Kúria Bfv.I.439/2019. számú jelentős 2019. május 21-én ügyben hozott határozatáról:

A Be. 615. § bekezdéseiben írt rendelkezéseket együttesen kell vizsgálni. Az (1) bekezdés meghatározza a fellebbezésre jogosultak számára a fellebbezés jogi alapját és elsődleges korlátját; ez az első- és a másodfokú bíróság ellentétes döntése. A (2) bekezdés értelmezi, hogy mi tekintendő ellentétes döntésnek, a (3)-(6) bekezdés pedig a fellebbezés korlátait határozza meg.

A terhelt terhére bejelenthető felülvizsgálati indítvány határidejének számítása

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.112/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 21-én hozott határozatáról:
A járásbíróság a 2018. április 24. napján kihirdetett és 2018. április 27. napján jogerős  ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett zsarolás bűntettében [Btk. 367. § (1) bekezdés], ezért őt egy év nyolc hónap – végrehajtásában három év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.

A bűnszervezetben elkövetés megállapításához elegendő az, ha a terhelt felismeri, hogy a szervezet összehangoltan működik a hosszú távú célok megvalósítása érdekében

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.14/2019. számú jelentős ügyben 2019. május 22-én hozott határozatáról: Nem kizárt a bűnszervezet megállapítása akkor sem, ha egyébként egy korábban legálisan működő csoport a szervezete kereteit felhasználva súlyos megítélésű bűncselekmények elkövetését határozza el és azokat meg is valósítja. Ugyanis akkor, ha ezen működés kapcsán fennállnak a bűnszervezet alanyi és tárgyi feltételei, az abban résztvevők magatartása bűnszervezetben elkövetettként értékelendő.

Lemondhat a jelenlét jogáról a vádlott, a másodfokú tárgyalás a távollétében akkor is megtartható, ha a vádlott terhére fellebbezést jelentettek be

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.19/2019. számú jelentős ügyben 2019. április 9-én hozott határozatáról: Amennyiben a vádlott a jelenlét jogáról nem mond le, a szabályszerűen idézett vádlott távollétében a másodfokú tárgyalás csak akkor tartható meg, ha a terhére nem jelentettek be fellebbezést.

A másodfokú bíróság indokolatlan hatályon kívül helyező végzésének hatályon kívül helyezése

Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.1.652/2018. számú jelentős ügyben 2019. április 30-án hozott határozatáról.

Az elsőfokú katonai tanács ítélete ellen 12 vádlottat érintően jelentettek be fellebbezést, melyek alapján eljárva az ítélőtábla katonai tanácsa az elsőfokú határozatot e vádlottak vonatkozásában hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

Hivatali visszaélést követ el, aki fogvatartottnak jogellenesen telefon SIM-kártyát juttat

Tájékoztató a Kúria Bfv.I.1.325/2018. számú jelentős ügyben 2019. április 1-én hozott határozatáról.

A büntetés-végrehajtási szervezet egészségügyi szolgálata hivatásos állományú tagjának az a cselekménye, hogy a fogvatartottnak jogellenesen telefon SIM-kártyát juttat, nem a szolgálati visszaélés, hanem a hivatali visszaélés bűntettét valósítja meg.