Sajtó

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 97.§ /5/ bekezdése meghatározza a közigazgatási eljárásban a bizonyítási eszközök körét, bizonyíték az adózó nyilatkozata. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 161.§ /1/ bekezdése szerint azonban a perben a felperes előadása nem bizonyíték, felperesnek keresetét, ténykérdésben állításait a Pp. 164.§ /1/ bekezdése értelmében bizonyítania kell. A bíróságnak pedig a Pp.

Különösen munkaigényes, a Kúria M.I. tanácsa által 2013. szeptember 4-én megtartott tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.726/2012. számú ügyről.

A felperes keresete a rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítására, ennek jogkövetkezményei alkalmazására és a kártérítési határozat hatályon kívül helyezésére, elmaradt üzemanyag-megtakarítás kifizetésére irányult.

A Fővárosi Bíróság a 2011. január 27-én kihirdetett 15.B.706/2009/104. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében [1978. évi IV. törvény 318.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, (7) bek. b) pont], bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletében [1978. évi IV. törvény 318.§ (1) bekezdés, (2) bekezdés a) és c) pont, (5) bekezdés b) pont], felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében [1978. évi IV.

A jogerős ügydöntő határozat a terheltet bűnösnek mondta ki az 1978. évi IV. törvény 290. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti társtettesként elkövetett csődbűntettben és a 310. § (1) bekezdés a) pontja és (4) bekezdés a) pontja szerint minősülő költségvetési csalás bűntettében. Ezért őt – végrehajtásában egy évi próbaidőre felfüggesztett – börtönbüntetésre és ötven napi tétel pénzbüntetésre ítélt, az egy napi tétel összegét 2500 forintban meghatározva.

A terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés b) és c) pontja alapján.

A közel öt éve tartó perben igen terjedelmes perirat áttanulmányozása volt szükséges a peres felek  közötti szövevényes kölcsönügyletek feltárásához. A tényállás megalapozott megállapítását és az ítéleti döntést nehezítette, hogy a felperes többször változtatta a keresetét, továbbá, hogy a peres felek egymástól jelentősen eltérő törlesztési és kamatszámítási táblázatokat csatoltak. Annak megállapítása, hogy az alperesek a felvett kölcsönösszegekből számos részletben ténylegesen mennyit törlesztettek csak a bizonyítékok bonyolult értékelése alapján volt lehetséges. A törlesztések Ptk.