Sajtó

Az interjú itt olvasható. Forrás: Magyar Nemzet.

A felperes – az alperes volt házastársának törvényes örököse – az alperes és az örökhagyó jogerős bírói ítélettel megszüntetett vagyonközösségének részét képező ingatlannak az örökhagyó tulajdonába került tulajdoni hányadára tulajdonjoga bejegyzésének tűrésére kérte kötelezni az alperest.

A Kúria a Pfv.I.20.360/2013/6. számú ítéletében a következő jogkérdésekben foglalt állást:

Több jogi képviselő részére adott meghatalmazás esetén a Pp.66.§ (2) bekezdésének megfelelően egy-egy perbeli cselekménynél csak egyikük járhat el. A Pp. említett rendelkezése azonban nem értelmezhető akként, hogy a jogi képviselők (akár külön-külön, akár együttesen kaptak meghatalmazás) együttesen ne készíthetnének beadványokat (az adott esetben: felülvizsgálati kérelmet).

A felperes társasház és az alperes bank kölcsönszerződést kötöttek, amely választottbírósági kikötést tartalmazott. A választottbírósági eljárásban a bank a kölcsönszerződés alapján lejárt tartozás megfizetésére kérte kötelezni a társasházat, mely kereseti kérelmének a választottbíróság túlnyomó részben helytadott.

A felperes keresetében a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérte – többek között - a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § /1/ bekezdés b) pontja alapján.

Az alperes önkormányzat és a perben nem álló szolgáltató 2007. július 23-án szolgáltatási szerződést kötött a szolgáltató saját finanszírozásában megvalósítandó épületegyüttes terveztetése, kivitelezése, határozott ideig történő teljes körű üzemeltetése, karbantartása  tárgyában. A szerződő felek a szerződés 18.1.) pontjában rögzítették, hogy a hiányzó pénzügyi fedezet biztosítása érdekében bevonandó finanszírozó pénzintézettel közvetlen megállapodást kívánnak kötni.