A felperes társasház és az alperes bank kölcsönszerződést kötöttek, amely választottbírósági kikötést tartalmazott. A választottbírósági eljárásban a bank a kölcsönszerződés alapján lejárt tartozás megfizetésére kérte kötelezni a társasházat, mely kereseti kérelmének a választottbíróság túlnyomó részben helytadott.
A felperes keresetében a választottbírósági ítélet érvénytelenítését kérte – többek között - a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (Vbt.) 55. § /1/ bekezdés b) pontja alapján.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, mert nem találta megállapíthatónak a választottbírósági ítélet érvénytelenségét a felperes által hivatkozott okok alapján.
A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a választottbíróság ítéletét érvénytelenítette. Megítélése szerint a Vbt. 3. §-ában előírt feltételeknek megfelelően társasházak is köthetnek választottbírósági szerződést, de a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) rendelkezéseinek helyes értelmezése alapján a társasház közös képviselője csak akkor írhatja alá a választottbíróság eljárásának kikötéséről szóló megállapodást, ha őt erre a közgyűlés határozata feljogosította.
A társasház közös képviselőjének képviseleti jogköre nem korlátlan: csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály rendelkezése (Tht. 43. § /1/ bekezdés), vagy a közgyűlés határozata feljogosítja. A közös képviselő a Tht. 43. § /1/ bekezdése alapján nem döntéshozó, hanem döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, önálló, harmadik személyek felé korlátlan intézkedési jogköre csak a társasház működtetésével és az épület fenntartásával kapcsolatban van. Ha a pénzintézet a kölcsönszerződés megkötésekor, vagy azt követően választottbírósági eljárás kikötését kezdeményezi, ez olyan kérdésnek minősül, amelyben a társasház határozata szükséges, ilyen tárgyú intézkedésre a Tht. 43. § /1/ bekezdése nem jogosítja fel a közös képviselőt. Nem dönthet tehát a közgyűlés felhatalmazása nélkül abban a kérdésben, hogy aláírja-e a választottbírósági kikötésről szóló megállapodást.
A jelen ügyben – a Választottbíróság részben eltérő jogi álláspontja miatt is – nem került becsatolásra olyan jegyzőkönyv, amelyből megállapítható lenne, hogy a társasház közösség a választottbírósági kikötés aláírására a közös képviselőt felhatalmazta volna. Ilyen tartalmú közgyűlési határozat hiányában az egyes kölcsönszerződésekben foglalt választottbírósági szerződések nem jöttek létre.
Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 275. § /4/ bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Választottbíróság ítéletét az Vbt. 55. § /1/ bekezdés b) pontja alapján érvénytelenítette.
Budapest, 2014. március 4.
A Kúria Sajtótitkársága