A peres felek jogvitája 1999. május 14-ére, a felperes és a III. rendű alperes között a perbeli ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének idejére nyúlik vissza.
A peres felek társasházi tulajdonostársak, jogvitájuk a felperesek által épített garázsok tulajdonjogával és annak bejegyzésével kapcsolatban több mint 20 éve kezdődött. Több peres eljárás volt folyamatban, az eljárt bíróságok, közöttük a Legfelsőbb Bíróság az alapító okirat garázsépítésre vonatkozó rendelkezéseit több esetben értelmezve hozták meg érdemi döntésüket az előzményi iratok a jelen per iratanyagának részét képezik, ismeretük a jelen ügyben meghozott döntéshez szükséges volt.
Az adott ügy elbírálását különösen munkaigényessé a felülvizsgálati kérelembe foglalt többirányú jogi érvelés és az iratanyag nagy terjedelme tette.
Az alperes önkormányzat az 1993. évi II. törvény (Fkbt.) 12/D.§ (1) bekezdése alapján tulajdonjogának bejegyzését kérte a perbeli, „kivett saját út” megjelölésű ingatlanra, amelyre a felperes szövetkezet jogelődjének termelőszövetkezeti közös használata volt bejegyezve. Az alperes a bejegyzési kérelemhez azt a – téves tartalmú - igazolást mellékelte, hogy a felperesnél a részarány-földkiadás befejeződött. A földhivatal megszüntette a felperes földhasználati jogát és bejegyezte az alperes tulajdonjogát.
Az adós ingatlanilletőségét a végrehajtási eljárásban megtartott ingatlanárverésen a végrehajtást kérő (aki külföldi székhelyű pénzintézet) vásárolta meg, azonban az ingatlanügyi hatóság elutasította a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet, mert a végrehajtási joggal terhelt ingatlan zártkert, amelynek tulajdonjogát a külföldi jogi személy árverésen sem vásárolhatja meg. Az árverési vevő végrehajtási kifogását a bíróságok elutasították, mivel időközben letelt a végrehajtási kifogás benyújtására nyitva álló objektív határidő.