2014. április 22-én tartotta éves összbírói értekezletét a Győri Ítélőtábla, és a Győri Törvényszék.
Az összbírói értekezlet vendége volt Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke, dr. Gyarmathy Judit, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese és Trappné dr. Kiszely Rita, az Országos Bírói Tanács tagja, valamint az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó törvényszékek elnökei is.
A Törvényszék összbírói értekezletén jelen volt dr. Josef Glatz, a Wiener Neustadt-i Tartományi Bíróság elnöke is.
Az Ítélőtábla elnöke, dr. Havasiné dr. Orbán Mária és a Törvényszék elnöke, dr. Takács József beszámoltak az általuk vezetett intézmény 2013. évi tevékenységéről.
Az Ítélőtábla elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a Győri Ítélőtáblán lényegesen - a bázisként szolgáló 2012. év 73%-ára - csökkent a folyamatban maradt ügyek száma. Ez részben annak köszönhető, hogy a bírák létszáma a 2013. év egy részében elérte az ügyérkezéshez igazodó 20 főt, részben pedig annak, hogy némileg mérséklődött az ügyérkezés.(a bázisév 86,6%-ára) Az érkezés csökkenése ugyanakkor kiegészült a növekvő, az érkezett ügyek 107 %-át kitevő befejezéssel is. A 2013. évben az átlagos másodfokú ügytartam 7-8 hónap volt, mely a 2014. évben már 6-7 hónapra csökkent. Ezért reális célként tűzhető ki, hogy az ítélőtábla az ügyeket a fellebbviteli bíróságra érkezéstől számított féléven belül fejezze be. Az ügytartam csökkenése szolgálja leginkább az ügyfelek minden mást megelőző érdekét.
A Törvényszék elnöke, Dr. Takács József kiemelte, hogy a 2013. évben az ügyérkezés általánosságban csökkenő tendenciát mutatott a Győri Törvényszék elsőfokú ügyeit és a járásbíróságok ügyszámát illetően, de kiemelkedően magas volt a cégbíróság ügyérkezése, valamint a szabálysértési ügyérkezés. A cégbíróságra 2013. első két hónapjában a korábbi éves ügymennyiség érkezett a jogszabályváltozásnak köszönhetően, szabálysértési ügyekben pedig 2013-ban az érkezett ügyek száma meghaladta a 7500 ügyet.
A legfontosabb ügyforgalmi adatok ismertetését követően kitért a bíróságok időszerű és hatékony ítélkezésére, amelyre utaló adat, hogy az ügyek jelentős hányada – járási szinten polgári és gazdasági ügyekben 85 %-a – elsőfokon egy éven belül jogerősen befejeződik. Emellett a büntetőügyek 60-70 %-a is elsőfokon befejeződik egy éven belül.
A hosszú pertartamú ügyeket illetően üdvözölte, hogy a törvényszéki elsőfokú ügyekben jelentős csökkenés volt tapasztalható, illetve a Győri Járásbíróságon a 2011. évi 10 %-hoz képest 2013-ban 5,5 % volt a két éven túli büntetőügyek száma. A törvényszéki ügyekkel kapcsolatban hangsúlyozta azt is, hogy az ún. devizahiteles perek az elsőfokú ügyek 21 %-át teszik ki.
A bíróságok külső kapcsolatai köréből a győri Széchenyi István Egyetemmel kialakult szakmai kapcsolatot, sajtóval való aktív kapcsolatot, a Nyitott Bíróság programot – melyen a 2013. évben több, mint 350 diák vett részt a megyében – és a nemzetközi kapcsolatok fontosságát emelte ki.
Az összbírói értekezletet követően az Ítélőtábla és a Törvényszék elnökei, a Kúria elnöke és az OBH elnökhelyettese közös sajtótájékoztatót tartottak. A tájékoztatón az MTI, a Kisalföld, a Veszprémi Napló napilapok és két helyi televíziós szerkesztőség, az Oxygén Média és a Győr Plusz munkatársai voltak jelen.
Dr. Darák Péter az újságírók előtt elmondta, hogy mind a Győri Ítélőtáblával, mind a Győri Törvényszékkel kiemelkedő színvonalú szakmai kapcsolatot ápol a Kúria, kölcsönösen részt vesznek kollégiumvezetőik egymás szakmai rendezvényein. Úgy vélte, hogy az Ítélőtábla és Törvényszék ügyszámának örvendetes mérséklődésével a bírák kiteljesíthetik az elméleti szakmai tevékenységüket. Kiemelte ebből a tisztességtelen piaci magatartás tilalmának kérdéseiről született kollégiumi véleményt.
Szólt a Kúria jogegységesítő szerepéről, s kiemelte a bírók együttműködésének, személyes kapcsolatának fontosságát.
A devizaperekkel kapcsolatban érdeklődő újságírói kérdésre a Kúria elnöke elmondta: az Európai Unió Bírósága 2014. április 30-án publikálja a döntését. Ezt először meg kell ismernie a Kúriának, következő lépésként az eljáró tanácsa elbírálja az előzetes döntéshozatali eljárás miatt felfüggesztett ügyet - a Kásler-ügyet - előreláthatólag még a törvénykezési szünet előtt. Párhuzamosan, folyamatosan elemezi a Kúria a luxembourgi fórum döntését, és a Polgári Kollégium dönt jogegységi határozat meghozataláról, a korábbi jogegységi határozat kiegészítéséről. Ennek pontos dátumát nem lehet előre megjósolni. A Kúria feladata az ítélkezési gyakorlat egységének biztosítása, eszközei éppen ezért behatároltak. Azt kell vizsgálnia, hogy van-e ellentmondás az alsóbb szintű bíróságok ítéletei között. Nincs hatásköre arra, hogy a jogalkotáshoz hasonló módon reagáljon komoly társadalmi -gazdasági problémákra. Hozzátette: a Kúria illetékes Kollégiuma és Tanácsa a legnagyobb jó szándékkal dolgozik azon, hogy ez a jelentős probléma megnyugtató módon rendeződjön.
Dr. Darák Péter szerint arra a kérdésre, hogy a megyebeli bíróságok jobban szolgálták-e a jogkereső állampolgárok érdekeit a korábbi évhez képest, egyértelmű igennel lehet válaszolni.
Az igazságszolgáltatás társadalmi megítélésével kapcsolatban feltett újságírói kérdésre a Kúria elnöke leszögezte: nem lehet azt mondani, hogy a megítélés jó vagy rossz. Van egy kiindulási helyzet, amin javítani kell. A lényeg az, hogy közérthetővé, elfogadhatóvá kell tenni a munkánk eredményét. Sok esetben azonban már maga az ügy rendkívül bonyolult, és ezért nehéz közérthetően elmondani a döntés indokait. A jobb közérthetőség érdekében ez év áprilisától kezdve a Kúriai Döntések c. folyóiratban közzétett döntések bekezdéseit arab számmal jelöljük. Minden beszámozott bekezdésnek egy-egy önálló gondolati tartalmat kell megjelenítenie, ami megkönnyíti az eligazodást.
Budapest, 2014. április 25.
A Kúria Sajtótitkársága
