Sajtó

Olyan esetben, amikor az anyagi jogszabályok a jogutódlást kizárják, a bíróságnak a félbeszakadás megállapítása helyett a per megszüntetéséről kell határozni- tájékoztató a Kúria Mfv.III.10.321/2015/8. számú döntéséről

Sz. 2010. november 15. napján kelt rehabilitációs járadék megállapítása iránti kérelmét a társadalombiztosítási szervek elutasították azzal, hogy az igénylő egészségkárosodása nem éri el az 50%-os mértéket, az csupán 40%-os. Sz. kereseti kérelmében a társadalombiztosítási szervek határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte arra figyelemmel, hogy az eljáró hatóságok az egészségkárosodás mértékét tévesen, alacsonyabb mértékben határozták meg.

Az eljárási okból történő hatályon kívül helyezés mellett nincs helye egyben az ügy érdemében való állásfoglalásnak is- tájékoztató a Mfv.III.10.295/2015/5. számú ügyről

A felperes részére 1994. december 21. napjától rokkantsági nyugellátást állapított meg az alperes 24 év 247 nap szolgálati idő alapján. Az 1967. június 15-től 1969. augusztus 15-ig terjedő időre a felperes tanúkkal sem tudta bizonyítani, hogy biztosításra kötelezett jogviszonya lett volna, ezért a kért szolgálati időt alperes nem ismerte el.

Tájékoztató a Kúria Gfv.VII.30.256/2015/6. számú elvi jelentőségű ügyben hozott végzéséről a csődeljárásban biztosított fizetési haladék meghosszabbítására alkalmas tárgyalás tekintetében

Az adós csődeljárásában összehívott csődegyezségi tárgyaláson az adós és hitelezői között egyezség jött létre, és a hitelezők hozzájárultak a fizetési haladék meghosszabbításához. Az elsőfokú bíróság megszüntette a csődeljárást, mert a csődegyezségi tárgyalás nem felelt meg a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 17. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.

T Á J É K O Z T A T Ó a Bfv.III.328/2015. számú büntetőügyben hozott döntésről: Nem követ el hűtlen kezelést a Kft. ügyvezetője, ha az egyszemélyi tulajdonos írásbeli utasítását hajtja végre

A törvényszék a 2013. november 13-án kelt ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettében [korábbi Btk. 319. § (1) bekezdés és (3) bekezdés b) pont], és ezért 1 évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette, és a terheltet előzetes mentesítésben részesítette. Ugyanakkor az I. rendű terheltet az ellene bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettének kísérlete [korábbi Btk. 319.