Sajtó

A felperes és az I. rendű alperes házastársak voltak. Az együttélést a felperes különvagyonában álló ingatlanában kezdték meg, majd azt eladták és a vételárból egy másik ingatlant vettek. Ezt, majd a következő ingatlant is eladták és egy szerkezetkész családi házat vásároltak. A lakásingatlanok vételárát részben közös vagyonból, részben különvagyonból fedezték, az egyik ingatlant jelentős vagyoni ráfordítással felújították, a házas ingatlant illetően vitatott volt az építkezés költsége is.

A megrendelőlapra az uniós jog hatálya nem terjed ki, ezért nem ütközhet a mennyiségi korlátozás tilalmába az a rendelkezés, mely szerint a magyar működési nyilvántartásban nem szereplő személy vényköteles gyógyszert csak vénnyel rendelhet.

Az óvadéknyújtási tevékenység nem minősül a Hpt. szerinti pénzkölcsönnyújtásnak, az ilyen jogügyletek végzéséhez nem szükséges az MNB engedélye.

A felperes keresetében 1.212.551.992 forint elmaradt vagyoni előny, jóhírnévsértés miatt  30.000.000 forint nem vagyoni kártérítés, továbbá vagyoni kártérítésként 103.249.166 forint  médiaszolgáltatási és frekvenciahasználati díj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Az alkotmányozó hatalom öt esztendővel ezelőtt elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, mely az 1989. évi XXXI. törvény, azaz az Alkotmány helyébe lépett. Az Alaptörvény tartalmának meghatározásakor az alkotmányozó nem hagyhatta figyelmen kívül az 1989-től 2011-ig eltelt időszakban bekövetkezett jogállami jogfejlődést sem.