A hivatali visszaélés célzatos bűncselekmény, ezért csak egyenes szándékkal követhető el; az egyenes szándék pedig bizonyított tények hiányában, pusztán logikai alapon nem állapítható meg.
Az első fokon eljárt törvényszék a 2016. október 7-én kelt ítéletével az I. rendű vádlottat az ellene hivatali visszaélés bűntette (1978. évi IV. törvény 225. §) miatt emelt vád alól felmentette.
2017. október 31-én a Kúria, mint harmadfokú bíróság nyilvános ülést tartott M.K. és társai ellen csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben.
A törvényszék a 2016. május 2. napján kihirdetett ítéletével a fiatalkorú I. rendű vádlottat felbujtóként elkövetett rablás bűntette [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat és (3) bekezdés b), c) pont miatt 4 év 6 hónap fiatalkorúak börtönbüntetésére és 3 év közügyektől eltiltásra, a II., III. és IV. rendű vádlottat rablás bűntette [Btk. 365. § (1) bekezdés a) pont I. fordulat és (3) bekezdés b), c) pont] és testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bekezdés és (3) bekezdés] miatt halmazati büntetésül 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Felülvizsgálati eljárásban az anyagi jogi törvénysértés az eljárás iratanyaga alapján akkor is megállapítható, ha a büntethetőséget megszüntető ok alapjául szolgáló tényeket a jogerős ítélet tényállása nem tartalmazza.
A külföldi ítélet érvényének elismerése és a külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának átvétele során az ítélet átalakításakor a magyar bíróság nem súlyosbíthatja a terhelt büntetőjogi helyzetét.
Az Osztrák Szövetségi Köztársaság tartományi törvényszéke a terhelteket bűnösnek mondta ki bűnsegédként, bűnszervezetben elkövetett rablás bűntettében, ezért az I. rendű terheltet tíz év, a II. rendű terheltet hat év szabadságvesztésre ítélte.