Sajtó

Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a bíróság dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 143.§ (1) bekezdése meghatározza, hogy az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát vizsgálhatja felül a bíróság. A határozatra vonatkozó Art. előírás (123.§) szerint az adóhatóság az adóügy érdemében határozattal dönt. Az adóügy érdeméhez tartozik minden, az adókötelezettséget érintő, az adózó, az adó megfizetésére kötelezett személy jogát, kötelezettségét megállapító döntés.

A felperes keresetében több tényállási elemre vonatkozóan sérelmezte az adóhatóság megállapításait, továbbá vitatta a határozatok jogszerűségét a fémkereskedelmi bírság jogalapja és összegszerűsége vonatkozásában is, a jogerős ítélet rendelkező része azonban döntést csak a bírság összegszerűsége vonatkozásában tartalmazott.

A felperes az alperes Megyei Igazgatóságán főosztályvezető munkakörben állt kormánytisztviselői jogviszonyban. 2011-ben az alperesnél szervezeti és tevékenységi kör változás zajlott, amely a felperes szervezeti egységét is érintette.

Két kúriai eseti döntésről ír a Jogászvilág című internetes szakmai portál. Az egyik határozat okmány székely-magyar rovással való aláírás hitelességének megállapítását érinti, a másik pedig arra vonatkozóan tartalmaz megállapításokat, hogy egy a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény feloszlatása jogszerű volt-e.

A Kúria félévértékelő sajtótájékoztatójáról számolt be a Kossuth Rádió 180perc című műsora 2017. december 29-én. Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke; dr. Wellmann György, a Polgári Kollégium vezetője és dr. Székely Ákos, a Büntető Kollégium vezetője válaszoltak Harcsás Gergely kérdéseire.