A Kúria Kfv.X.37.763/2019/6. számon hozott ítéletet. A határozat rögzíti: A bíróságnak mindig egyedileg, a körülményeket és a szakvéleményt értékelve kell állást foglalnia a perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságáról.
Tájékoztató a Kúria Kfv.X.37.417/2019/4. számon hozott határozatáról: A perben kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének aggálytalanságát általában nem lehet önmagában a Pp. 316. § (1) bekezdés a)-d) pontok valamelyikének konkrét megjelölésének hiánya miatt megállapítani, ha az alperes vitatja annak helyességét.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) határozatával a megsemmisítési kérelemnek helyt adva az ellenérdekű fél javára oltalom alatt álló szabadalmat teljes terjedelmében megsemmisítette. Az SZTNH a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) rendelkezései alapján vizsgálva a kérelemben a megsemmisítés alapjául megjelölt okokat, megállapította, hogy az engedélyezett igénypont nem felel meg az újdonság követelményének (Szt. 2.
Tanulmánykötet jelent meg a Kúria Közigazgatási Szakágában 2019-ben ítélkező bírák tollából. A könyv 21 tudományos értékű cikket, valamint előszót, utószót és egyéb a szakágról szóló információt tartalmaz. Az olvasók a bírák munkásságát, életútját is megismerhetik.
A kötet elektronikusan is elérhető a Kúria honlapján.
Budapest, 2020. január 6.
A Kúria Sajtótitkársága
Előzményként a Kúria 2015. március 25-én hozott Pfv.20097/2015/3. számú ítéletével hatályában fenntartotta a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20305/2013/20. számú jogerős ítéletét, amelyben megállapításra került, hogy „sem az oktatási intézmény, sem annak fenntartója nem tett eleget az integrációs kötelezettségének, fenntartotta azt a helyzetet, amely a spontán szegregáció következtében az iskolában kialakult.”. Ebben az ügyben a Kúria nem állapított meg kártérítést.