A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételeit a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban, az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlatot és az építésügyi hatósági eljárásokat is megvizsgálják idén a Kúria joggyakorlat elemző csoportjai.
A szakértői grémiumok felállításáról a Kúria elnöke döntött. Dr. Darák Péter felkérte a csoportok vezetőit hipotéziseik kidolgozására és az elemzői munkában részt vevők megnevezésére. A kutatásba bírák, a társ-hivatásrendek és a kapcsolódó tudományterületek képviselői vonhatók be. A csoportok vezetői a Kúria márciusi Teljes Ülésén ismertetik hipotéziseiket.
2020-ban a Kúria az alábbi jogterületek bírósági gyakorlatát vizsgálja:
1. táblázat
|
Vizsgálati tárgykör |
Csoport vezetője |
|
A kártalanítás és a feltételes szabadságra bocsátás feltételei a büntetés-végrehajtási bírói gyakorlatban |
dr. Feleky István |
|
Az emberkereskedelem értelmezésével kapcsolatos bírói gyakorlat |
dr. Somogyi Gábor |
|
A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény bírói gyakorlata |
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin |
|
Az építésügyi hatósági eljárások gyakorlata |
Dr. Sugár Tamás |
|
Az atipikus foglalkoztatási formák bírói gyakorlata |
Szolnokiné dr. Csernay Krisztina |
Tavaly is több mint száz javaslat érkezett a vizsgálati tárgykörökre vonatkozóan, a Kúria az év végén hallgatta meg a javaslattevőket. A bírósági joggyakorlat-elemző csoport feladata a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) értelmében az ítélkezési gyakorlat vizsgálata, bírósági döntések elemzése. A vizsgálati tárgyköröket a Kúria elnöke határozza meg évente. A joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálat eredményéről összefoglaló véleményt készít.
A joggyakorlat-elemző csoportok munkáját a Kúria Forum Sententiarum Curiae című tudományos igényű folyóirata kíséri figyelemmel.
Budapest, 2020. január 20.
A Kúria Sajtótitkársága