A visszajelzések évének nevezte a 2019-es esztendőt a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter és a Kúria vezetői félévzáró sajtótájékoztatót tartottak 2019. december 10-én, Budapesten, a Múzeum Kávéházban.
A legfőbb bírói fórum vezetője kifejtette, az idei évben nyugvópontra juthatnak az igazságszolgáltatást érintő jogalkotási kérdések. A bírósági rendszert érintő törvénymódosítási javaslatok kapcsán leszögezte, „a bírák érdekeltek abban, hogy a Kúria alkotmányos helyzete megerősödjön”. Darák Péter hangsúlyozta, a Kúriának a jövőben is megkülönböztetett szerepe lesz az alkotmányos berendezkedés fenntartásában, a jogszabálymódosítások ugyanis felértékelik a legfőbb bírói fórum szerepét az igazságszolgáltatás stabilitásának megőrzésében. A Kúria elnöke beszélt arról is, hogy októberben megszületett a Kúria új középtávú intézményi stratégiája. Ennek kapcsán kiemelte, a joggyakorlat-elemzés sikertörténet, cél az elemzések egységes módszertanának kialakítása a jövőben, ugyanis számos példa mutatja, hogy a joggyakorlat-elemző csoportok megállapításai fontos visszajelzéseket is tartalmaznak a jogalkotó számára.
A Kúria elnökhelyettese a Büntető Kollégium új jogegységi határozatát ismertette, amelyben a Kúria leszögezi, „bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására.” Dr. Kónya István egy korábbi kúriai döntést ismertetve elmondta, a büntetésvégrehajtási bírónak vizsgálnia kell az elkövetett bűncselekmény súlyát is, amikor dönt az elítélt feltélteles szabadságra bocsátásáról. Hozzátette, az e témában elfogadott legutóbbi törvénymódosítások összehangban állnak a Kúria eddigi joggyakorlatával.
A Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium (KMK) vezetője kiemelte, az Országgyűlés előtt lévő jogszabálymódosítások lezárják a közigazgatási bíráskodás körüli vitás kérdéseket. Hozzátette, a Kúria szerepe a módosítások után megerősödhet, hiszen közigazgatási ügyekben valamennyi jogorvoslati lehetőség a Kúria elé kerülhet áprilistól. A bírák érdekeltek abban, hogy az európai igazságügyi eredménytáblán elért eddigi eredményeket a jövőben is megtartsák.
Dr. Tánczos Rita a KMK munkaügyi szakágának igazgatási feladatokkal megbízott bírája beszélt a versenytilalmi megállapodásokkal és a tanulmányi szerződésekkel kapcsolatos bírói gyakorlatot vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport megállapításairól. Kiemelte, a jogalkotó figyelembe vette a szakértői grémium megállapításait, a Munka törvénykönyvének módosítási javaslatai között szerepel ugyanis, hogy a jövőben a versenytilalmi megállapodásokat is írásba kell foglalni.
Dr. Orosz Árpád a Polgári Kollégium jogegységesítő tevékenységét ismertette. A Kollégium tanácselnöke a Kúria mellett működő szakértői testületek munkájáról szólva hangsúlyozta, a Kúria nem felülről kívánja irányítani a joggyakorlatot, a jogi-szakmai munkába az alsóbb fokon ítélkező bírákat is bevonja a legfőbb bírói fórum.
Dr. Simonné dr. Gombos Katalin a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos kúriai gyakorlatról és szakmai állásfoglalásokról beszélt. A Polgári Kollégium szóvivője kiemelte, az Európai Unió Bíróságának legutóbbi döntései kapcsán megerősítést nyert a Kúria devizahiteles ügyekben követett joggyakorlata.
Dr. Székely Ákos, a Büntető Kollégium vezetője olyan egyedi ügyekben hozott elvi döntéseket ismertetett, amelyekben a Kúria megállapította az emberkereskedelem tényállását. Szerinte az idézett döntések iránymutatásként is szolgálhatnak az alsóbb fokú bíróságoknak.
Budapest, 2019. december 10.
A Kúria Sajtótitkársága
