Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága 2025. október 7-i ülésén megvitatta a Kúria elnökének beszámolóját a legfelsőbb bírói fórum 2024. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében.
A felperes 2025. október 2-án bejelentette a gyülekezési hatóságnál, hogy a 2025. október 8-án gyűlést kíván tartani. Az alperes határozatában úgy rendelkezett, hogy a felperes a gyűlést a Budapest V. kerület, Nagy Ignác utca 6-8. szám alatti járdaszakaszon, hangosítás teljes mellőzésével jogosult megtartani.
A felperes keresetét elbíráló Kúria ítéletében az alperes határozatát megsemmisítette.
A gyülekezési ügyekben is alkalmazandó általános közigazgatási rendtartás értelmében a hatóságnak az ügyfél jóhiszeműségét vélelmeznie kell. A jóhiszeműség vélelme – a büntetőeljárásból jól ismert ártatlanság vélelme kiterjesztéseként – azt jelenti, hogy az állam és a nevében eljáró hatóságok nem feltételezhetik ténybeli alap nélkül azt, hogy az ügyfél megtéveszti őket, jogellenes magatartásra készül vagy kifejezetten hazudik. Az utóbbiakat tények alapján a hatóságnak kell bizonyítania. A hatóság – vagy akár a bíróság – szubjektív meggyőződése, sejtése nem bizonyíték.
A Kúria ítéletével hatályában fenntartotta a felperesek keresetét elutasító jogerős ítéletet.
Az eljáró bíróságok ítéleteik indokolásában egyezően állapították meg, hogy a pedagógus felperesek egyik legalapvetőbb feladata a tanórák megtartása, amelynek elmulasztása lényeges kötelezettség szándékos megszegésének minősül.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az Európai Unió tagja legyen?" országos népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését a 27/2025. számú határozatában megtagadta. Az NVB megállapította, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, továbbá nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érint, valamint a kérdés az egyértelműség követelményének sem felel meg.