Keresés

A Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a 19. § (2) bekezdés első mondatára figyelemmel földet használó földművesnek minősül az a személy, aki a földhasználati nyilvántartás szerint a földet legalább részben 3 éve használja [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 18. § (1) bek. b) pont, 19. § (2) bek.].

A 384/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 23/E. § (6) bekezdése szabályozza, hogy 2023 júliusától a beépítésre tervezett telek esetében kötelezően kialakítandó telekhatárt jelöl a szabályozási terven jelölt építési övezethatár.

A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének hiányában tulajdonszerzésre, tulajdonjog átruházásra a Ptk. 5:38. § (2) bekezdése alapján nem kerülhet sor. A tulajdonszerzés a cserét pótló vételhez kapcsolódó illetékkedvezmény alapfeltétele. Az Itv. 21. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetén csak a magánszemély tulajdonában álló lakástulajdon vehető figyelembe megvásárolt és eladott ingatlanként [Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 21. § (2) bek. b) pontja, (5) bek.; A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:38.

A különbözeti adózást választó adózó, aki a gépjárművet továbbértékesítési céllal szerzi be, de ez a cél meghiúsul és a különös adózás szabályai alkalmazásáról nem mondott le, nem értékesítheti a gépjárművet az Áfa. tv. 87. § c) pontja alapján adómentesen, hanem az értékesítésére az általános szabályok az alkalmazandók [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 87. § b), c) pontjai, 213. § (1) bek. a) pont, 214. § (1) bek., 222. § (1) bek., 224. § (1) bek., 259. § 22. pont].

A feltételes adómegállapítás kötőereje változatlan tényállás mellett alkalmazható. A változatlan tényállás elsősorban a kérelemben előadott tényekre, körülményekre, másodsorban a feltételes adómegállapításban adójogi értelemben relevánssá minősített tényekre vonatkozik [2000. évi C. törvény (Sztv.) 165–166. §; 2003. évi XCII. törvény (Art.tv.) 132. § (1) és (7) bek.].

Az általános jellegű, a járulékfizetés pontos jogcímére, összegére vonatkozóan konkrétumokat nem tartalmazó tanúvallomások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy a felperes mint a gazdasági munkaközösség segítő családtagja után a perben vitás időszakra a nyugdíjjárulékot megfizették [89/1990 (V. 1.) MT rendelet 126. § (7) bek. b) pont (MTv.); 1997. évi LXXXI. törvény 43. § (2) bek. a)–c) pont (Tny.); 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 346. § (4)–(5) bek.; 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet, 3. § (3)–(4) bek.].

I. Eljárási szabálysértés miatt a határozat hatályon kívül helyezésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha a szabálysértés az ügy érdemére is kihatott. 
II. Ha a törvény rendelkezése kifejezett felhatalmazást ad a konkrét építésügyi előírástól való eltérésre, az ügyben a helyi építési szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a telek alapterülete a helyi építési szabályzatban előírt legkisebb területnagyságot nem éri el, az érintett ingatlanon épület, építmény nem helyezhető el. 

Az alsóbb bíróságot a Kúria iránymutatása köti, a megismételt eljárásra utasító határozatban adott jogértelmezést akkor is köteles követni, ha az ellentétben áll a jogi álláspontjával. 
Az elsőfokú eljárás lényeges szabályának megsértését jelenti az, ha az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásból – erre vonatkozó jogalapot is megjelölő határozat kibocsátása nélkül – kihagyja az egyik, keresetlevelet előterjesztő felperest [2017. évi I. törvény (Kp.) 110. § (3) bek.; 1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 78/A. § (7) bek. b) pont].

I. A visszavonó határozat önállóan, az alaphatározattól elkülönülten is támadható. 
II. Az ítélet rendelkező részének és indokolásának teljes mértékben összhangban kell lennie, a bíróság döntésének egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. 
III. Amennyiben a bíróság a felszámított perköltség összegét mérsékli, annak okairól konkrét, az adott ügy sajátosságainak feltárásával kell számot adnia, indokolása nem lehet általános [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 120. §].

Az Étv. 30. § (7) bekezdése a 30. § (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezendő. A szerződő felek közötti megállapodásnak tartalmaznia kell a korlátozási kártalanítás jogalapját és az ahhoz kapcsolódó kártalanítás mértékét [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 30. § (1)–(2), (7) bek.].