Ha a bíróság pergátló akadályt nem észlel, és ezért nem hoz külön perorvoslattal támadható, a keresetlevelet visszautasító végzést, az ügy érdemében hozott határozatában kell számot adnia arról, hogy miért nem volt alapos az alperes elsődleges védekezése [2017. évi I. törvény (Kp.) 2. § (4) bek., 42. § (2), (4) bek., 48. § (1), (2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény 346. § (Pp.) (4), (5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes 2022. január 25-én közterület-használati hozzájárulás kiadása iránti kérelmet terjesztett elő.
[2] Budapest Főváros Közgyűlése Tulajdonosi Bizottsága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) 2022. augusztus 30-án kelt FPH058/702-9/2022. iktatószámú határozatával a kérelemben jelölt közterület használatához nem járult hozzá.
[3] A felperes fellebbezésére eljárt alperes 2022. november 30-án kelt FPH058/702-11/2022. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
A kereseti kérelem és a védirat
[5] A felperes a 2022. december 1-jén átvett határozattal szemben – jogi képviselője útján – 2022. december 21-én keresetlevelet terjesztett elő a kormányhivatalokkal való elektronikus kapcsolattartásra szolgáló IKR-rendszeren keresztül, K01-KH űrlapon, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz történő keresetlevél beterjesztéséhez alkalmazandó. Az űrlapon és a keresetlevelében a felperes az alperest helytállóan jelölte meg. A keresetlevele címzettje az elsőfokú bíróság volt. Budapest Főváros Kormányhivatala 2022. december 22-én a keresetlevelet az alperes részére továbbította.
[6] A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megváltoztatását, a közterület-használati engedély megadását kérte. Másodlagosan az első- és a másodfokú határozatok megsemmisítése mellett az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára kötelezését indítványozta.
[7] Az alperes védiratában elsődlegesen a keresetlevél nem megfelelő helyen, elektronikusan, de nem a megfelelő formában való előterjesztése, illetve annak elkésettsége miatti visszautasítását, míg az ügy érdemében a kereset elutasítását kérte.
Az elsőfokú peres eljárás és a jogerős ítélet
[8] A per során 2023. március 2-án tartott tárgyaláson az elsőfokú bíróság jegyzőkönyvben rögzítette, hogy a keresetlevél visszautasításának indoka nem áll fenn, figyelemmel arra, hogy a keresetlevél 2022. december 22-én megérkezett az alpereshez.
[9] Ezt követően az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra kiterjedően megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Az alperesnek a védiratában hivatkozott, a keresetlevél visszautasítására vonatkozó érvei körében az ítélet indokolást nem tartalmaz.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kifejtette, a törvényszék ítélete a jogorvoslati kioktatás releváns rendelkezéseinek mellőzésével sérti a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdését és a 4. § (6) bekezdését, továbbá a Kúria jogegységesítő iránymutatása (Jpe.I.60.003/2022/9.) nem juthatott érvényre. Az alperes eljárási jogainak sérelmével járt az, hogy a Törvényszék a Kúria iránymutatásával szemben mellőzte az elkésett felperesi kereset Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerint történő visszautasítását.
[12] Az ügy érdemére vonatkozóan előadta, az eljárt bíróság téves jogértelmezéssel foglalt állást arról, hogy mit kell eljárási és mit anyagi jogi jogviszonynak tekinteni, ezért a jogerős ítélet sérti a Jat. 15. § (1) bekezdés a) pontját, ennek folytán a Kp. 89. §-át, a 88. § (1) bekezdés a) pontját.
[13] Felülvizsgálati ellenkérelmében a felperes a jogerős ítélet hatályában fenntartására tett indítványt.
A Kúria döntése és jogai indokai
[15] Az alperes felülvizsgálati kérelme – az alábbiak okán – alapos.
[16] A felülvizsgálati eljárás kereteit a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. § (1) bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem jelöli ki. A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében felhívott elsődleges érve szerint a keresetlevél a nem megfelelő helyen történő előterjesztés okán elkésett, ezért a Kp. 48. § (1) bekezdés l) pontja szerinti visszautasításának lett volna helye.
[18] A Kúria mindenekelőtt rámutat, ugyanazon peres felek között indult más ügyekben a Kúria Kfv.VII.37.537/2023/5., Kfv.VII.37.497/2023/6. és Kfv.V.37.495/2023/6. számon a visszautasítás mint pergátló akadály körében kifejtette jogi érveit. Az ezen döntésekben foglaltaktól a Kúria jelen tanácsa eltérni nem kíván. Ugyanakkor jelen ügy tényállásának eltéréseire is tekintettel az alábbiakat hangsúlyozza:
[19] Az alperes elsődleges védekezése védiratában a keresetlevél elkésettség miatti visszautasítására irányult.
[20] A rendelkezésre álló iratokból az állapítható meg, hogy az alperes határozatának jogorvoslati tájékoztatása azt egyértelműen tartalmazta, hogy a keresetlevelet az elsőfokú hatósághoz kell elektronikusan benyújtani. A felperes a 2022. december 1-jén átvett határozattal szemben – jogi képviselője útján – 2022. december 21-én keresetlevelet terjesztett elő a kormányhivatalokkal való elektronikus kapcsolattartásra szolgáló IKR-rendszeren keresztül, K01-KH űrlapon. Budapest Főváros Kormányhivatala 2022. december 22-én a keresetlevelet az alperes részére továbbította. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a keresetlevél mikor érkezett meg az elsőfokú hatósághoz.
[21] A jogerős ítélet a keresetlevél visszautasítása mint pergátló akadály körében indokolást egyáltalán nem tartalmaz, mindösszesen a 2023. március 2-án tartott tárgyalási jegyzőkönyvben került rögzítésre, hogy a keresetlevél 2022. december 22-én megérkezett az alpereshez. Ezt követően a bíróság az ügy érdemében hozott döntést.
[22] A Kp. 42. § (1) és (4) bekezdései szerint a védirat az alperesnek a keresetlevélben foglaltakra tett nyilatkozata, amely vagy a keresetlevél visszautasítására irányul, vagy érdemi védekezést tartalmaz; ha keresetlevél nem felel meg a 37. §-ban meghatározott követelményeknek, vagy a keresetlevél visszautasításának van helye, az alperes a védiratban csak erre köteles kitérni. Következésképpen, ha a bíróság pergátló akadályt nem észlel, és ezért nem hoz külön perorvoslattal támadható, a keresetlevelet visszautasító végzést, az ügy érdemében hozott határozatában (ítéletében) kell számot adnia arról, hogy miért nem volt alapos az alperes elsődleges védekezése.
[23] A Kúria – többek között – Kfv.VI.37.806/2022/4. számú döntésében elvi éllel leszögezte, hogy abból, hogy a bíróságnak a kereseti kérelemről kell döntenie, nem következik, hogy az alperest ne illetné meg az indokolt döntéshez való jog a perakadályra való hivatkozása körében. Az alperes a per során nem kap a perakadály fennállásának hiányát megállapító önálló jogorvoslattal támadható végzést, így a bíróság álláspontját csak az ügy érdemében hozott határozatból ismerheti meg, és azt csak az ügy érdemében hozott határozattal szembeni jogorvoslatban kifogásolhatja.
[24] A keresetlevél elkésettsége körében a jogerős ítélet sem a megállapított tényállást, sem a rendelkezésre álló bizonyítékok értékelésén alapuló jogi indokolást nem tartalmaz. A felülvizsgálati eljárásban pedig bizonyítás felvételének nincs helye.
[25] Az alaki védekezés körében előadottak vizsgálatának mellőzése az alperes által a felülvizsgálati kérelmében felhívott Kp. 2. § (4) bekezdését, azon keresztül pedig a Kp. 84. § (2) bekezdése folytán irányadó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (4) és (5) bekezdései szerinti indokolási kötelezettség megsértését eredményezte, amely a felülvizsgálati eljárásban nem volt pótolható.
[26] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Figyelemmel arra, hogy először az esetleges pergátló akadály(ok) fennálltát kell vizsgálni, a Kúria az ügy érdemében nem foglalhatott állást.
[27] A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell a pergátló akadályok fennálltát, illetve hiányát, így mindenekelőtt azt, hogy a keresetlevél mikor érkezett az elsőfokú közigazgatási cselekményt megvalósító szervhez. Az elsőfokú bíróságnak – amennyiben erre a következtetésre jut – az ítéletében részletes indokolást kell adnia a pergátló akadályok fennállásának hiányáról, ezt követően foglalhat állást az ügy érdeméről.
(Kúria Kfv.III.37.608/2023/6.)