I. A törvényességi felügyeleti eljárás egyik lehetséges, a törvényben kifejezetten elismert oka, ha az adott szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Helye van a kérelmezettel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásnak, amennyiben a kérelmezett bármely szervének, akár egyetlen szervének eljárásával megvalósul a nem törvényes – akár jogszabályi rendelkezésbe, akár a létesítő okiratba ütköző – működés.
II. Nem zárja ki a kérelmezett elnökségének működésével kapcsolatban állított törvénysértő helyzet vizsgálatát törvényességi felügyeleti eljárás keretében, ha a kérelmező az elnökség sérelmesnek tartott határozatával szemben egyéb jogorvoslati utat, a határozattal szemben a kérelmezett alapszabályában lehetővé tett fellebbezést nem veszi igénybe.
III. Az országos sportági szakszövetségben taggá válni kívánó sportszervezet a tagfelvételi kérelmében teszi meg azt a szükségszerű, a kérelemnek fogalmilag sajátját jelentő nyilatkozatot, hogy felvételét a szakszövetségbe a taggá válás feltételeinek teljesülésére tekintettel kéri. A taggá válás kérelemben állított feltételeinek igazolása az, amit nem feltétlenül kell igazolni a kérelem benyújtásával egyidőben [2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 71/C. § (1) bek. d) pont, 71/E. § (4) bek.; 2004. évi I. törvény (Sport tv.) 20. § (2) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A kérelmezett országos sportági szakszövetség.
[2] A kérelmező sportszervezet, célja többek között különböző sportágak utánpótlás-nevelésének fejlesztése.
[3] A kérelmező 2023. február 15-én kérte a kérelmezettől a tagfelvételét, melyhez kacsolódóan 2023. augusztus 12-én nyilatkozott a kérelmezett alapszabályának elfogadásáról.
[4] A kérelmező tagfelvételi kérelmét a kérelmezett elnöksége a 2023. augusztus 26-án hozott határozatával elutasította.
[5] A kérelmezett alapszabályának IV.1. pontja szerint az elnökség határozatával szemben fellebbezésnek van helye, melyet a kérelmezett közgyűlése bírál el.
[6] A kérelmező nem nyújtotta be fellebbezését az elnökség 2023. augusztus 26-i határozatával szemben.
A kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelme és a kérelmezett védekezése
[7] A kérelmező arra alapítottan terjesztett elő 2023. október 5-én törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 71/C. § (1) bekezdés d) pontja alapján, hogy tagfelvételi kérelme jogszabálysértő elutasítása miatt nem felel meg a kérelmezett működése a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 20. § (2) bekezdésének. Állította, hogy a tagfelvétel valamennyi feltételét teljesítette: a kérelmezett alapszabályát magára nézve kötelezőnek ismerte el, és a kérelmezett versenyrendszerében részt vevő sportszervezetnek is minősül.
[8] A kérelmezett védekezése az eljárás megszüntetésére, érdemben a kérelem elutasítására irányult.
Az első- és a másodfokú határozat
[9] Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmezett elnökségének a kérelmező tagfelvételi kérelme tárgyában 2023. augusztus 26-án hozott határozatát megsemmisítette és a kérelmezettet új határozat hozatalára utasította, mivel álláspontja szerint a kérelmező tagfelvételi kérelme az elbírálás időpontjában megfelelt a Sport tv. 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek.
[10] A kérelmezett fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és a kérelmező törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmét – törvénysértés hiányában, valamint a belső jogorvoslati lehetőség elmulasztása miatt – a Cnytv. 71/E. § (4) bekezdése alapján elutasította.
[11] A másodfokú bíróság a Sport tv. 20. § (1) és (2) bekezdésének, valamint az Alaptörvény XXVIII. cikkének értelmezésével megállapította, hogy mivel a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek kérhetik az országos sportági szakszövetségbe a felvételüket, és e szervezetek tagfelvétele nem tagadható meg akkor, ha a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el, a Sport tv. szabályozásával a jogalkotó célja az volt, hogy azok a sportszervezetek tömörüljenek az országos sportági szakszövetségbe, amelyek a sportági versenyrendszerben részt vesznek. Az a sportszervezet kérheti a tagfelvételét, amely megfelel annak a törvényi feltételnek is, hogy a sportág versenyrendszerében részt vesz. A „részt vevő” kitétel a szavak általánosan elfogadott értelme alapján feltételezi egyben, hogy a tagfelvételét kérő sportszervezet már a kérelem előterjesztésekor részt vegyen a sportág versenyrendszerében: a tagfelvétel vizsgált feltételének már a tagfelvételi kérelem benyújtásának időpontjában teljesülnie kell.
[12] A másodfokú bíróság a versenyrendszerben való részvétellel kapcsolatban megállapította azt is, hogy e feltétel teljesüléséhez nem elegendő egy sportolónak egyetlen versenyre történő nevezése. A vizsgált feltétel a versenyeken való folyamatos indulást jelenti.
[13] A másodfokú bíróság a kérelmező tagfelvételi kérelmére vetítetten arra a következtetett, hogy a kérelmező nem teljesítette a taggá válás feltételei közül a kérelmezett versenyrendszerében való részvételt. Kiemelte, hogy a kérelmező az eljárás során a tagfelvételi kérelme benyújtását követő, 2023. augusztus 24-i sporteseményre alapította a taggá válás adott feltételét, miáltal nem is állította a már részletezett szempontrendszernek megfelelő részvételét a sportág versenyrendszerében. Ezért a kérelmezett törvénysértés nélkül utasította el a tagfelvételi kérelmét.
[14] A jogerős végzés indokolása szerint amiatt is megalapozatlan a kérelem, mert a kérelmező nem merítette ki az elnökség támadott határozatával szemben a jogorvoslati lehetőségeket a kérelmezett alapszabályának IV.1. pontja szerint. A másodfokú bíróság szerint abból, hogy a kérelmező a Sport tv. 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint elfogadta a kérelmezett alapszabályát, irányadó volt rá a tagfelvételi eljárás alapszabályban írt rendje, így annak előírása is, hogy az elnökség határozatával szemben a közgyűlés elé tartozó fellebbezésnek volt helye. Utalt a jogi személyek határozatainak felülvizsgálatára irányuló perek bírói gyakorlatára, amely megköveteli a szervezet belső eljárási rendjének betartását a határozat bíróság előtti megtámadásához.
Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem
[15] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú végzés helybenhagyását, másodlagosan a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte.
[16] Állította, hogy azzal, hogy a kérelmezett versenyrendszerében részt vevő sportszervezet, illetve, hogy a szakszövetség alapszabályát 2023. augusztus 12. napján elfogadta, a 2023. február 15-i elektronikus levéllel, valamint 2023. április 28-án minden további okiratot benyújtott a tagfelvételi kérelméhez, teljesítette a taggá válás feltételeit, a tagfelvétele nem volt megtagadható. A kérelmezett elnöksége a Sport tv. 20. § (2) bekezdésének kógens szabályát szegte meg a tagfelvételi kérelem elutasításával.
[17] Álláspontja szerint az ügyben eljárt bíróságok közül az elsőfokú bíróság foglalt állást helyesen a tagfelvételi kérelem elbírálásakor – és nem a kérelem benyújtásakor – releváns adatokról. A másodfokú bíróság jogértelmezése ellentétes a Sport tv. 20. § (2) bekezdéséhez fűzött indokolással is, amely szerint alanyi joguk van a szakszövetségi tagságra azoknak a sportszervezeteknek, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek, és a szövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek elfogadják.
[18] A kérelmező elfogadta a 2023. augusztus 12-i nyilatkozattal a szövetség alapszabályát és a versenyrendszerben is részt vett egyetlen sportolója által, aki a 2023. augusztus 24-i versenyen részt vett. A 2023. augusztus 12-i nyilatkozatát az alapszabály elfogadásáról megküldte a tagfelvételi eljárásban, a nyilatkozat kézbesítése 2023. augusztus 16-án megtörtént. A versenyen történt részvétel igazolására pedig a törvényességi felügyeleti eljárásban csatolta a bizonyítékait, köztük a nevezési lapot. A másodfokú bíróság végzésében megjelenő időbeli feltétel nem törvényes elvárás. Nem vehető figyelembe továbbá az alapszabály rendelkezése sem, mivel eltért a Sport tv. szabályától.
[19] Az alapszabály IV.1. pontjában az elnökség határozatával szemben biztosított fellebbezési jogot illetően kifejtette, hogy rá a belső jogorvoslati rend tagsági jogviszony hiányában nem kötelező. Ezen felül amiatt sem kérhető számon a kérelmezőn az alapszabály betartása, mert az elnökség határozata nem tartalmazott erre tájékoztatást, az alapszabály pedig nem volt számára elérhető és megismerhető. A Pp visszautasítási szabálya, a Pp. 176. § bekezdés c) pontja és a a Cnytv. 71/A. § (6) bekezdése sem alkalmazható az ügyben. Amiatt, hogy a kérelmezett a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, helye volt vele szemben a Cnytv. 71/C. § (1) bekezdés d) pontja szerint törvényességi felügyeleti eljárásnak. A kérelmezőt az Alaptörvény XXVIII. cikkére is figyelemmel megillette a bírósághoz fordulás joga. Kitért arra is, hogy a közgyűlés döntésével indokolatlanul húzódik el a tagfelvételi eljárás, amivel szemben a jogalkotó célja a mielőbbi tagfelvétel megvalósítása annak érdekében, hogy a tagok a jogaikat mielőbb gyakorolhassák.
[20] Állította az indokolási kötelezettség megsértését is. Álláspontja szerint a jogerős végzés indokolása azért nem felel meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdésének (BH 2015.160), mivel a másodfokú bíróság nem adta indokát és jogszabállyal nem támasztotta alá, mi alapján tudta volna kimeríti a kérelmező a belső jogorvoslati rendet olyan szövetségnél, amelynek nem tagja. Nem jelölte meg annak jogszabályi alapját sem, hogy miért a kérelem benyújtásakor kell teljesíteni a tagfelvétel feltételeit.
[21] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős végzés hatályban fenntartására irányult, annak helyes indokai alapján.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[22] A Kúria a jogerős végzést a Cnytv. 71/A. § (2) bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 423. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem korlátain belül vizsgálta felül, és a kérelmező által megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek.
[23] A felülvizsgálati eljárás lényegét és korlátait illetően – egyben a felülvizsgálati eljárás kereteinek tisztázáshoz – előrebocsátja a Kúria, hogy a felülvizsgálati eljárás nem folytatása a jogerős határozattal befejezett eljárásnak. A felülvizsgálat a jogerős ítélet, illetve az ügy érdemében hozott jogerős végzés ellen igénybevehető rendkívüli perorvoslat, amiből nemcsak az következik, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, és nem lehet tárgya sem olyan tény-, sem pedig jogkérdés, amely a megelőző eljárásban nem merült fel, de következik az is, hogy felülbírálati jogkörét a Kúria az adott ügyben nem irányadó, három kivételtől eltekintve, a felülvizsgálati kérelem korlátján belül, a törvényes határidőben érkezett perorvoslati kérelemben előadott jogszabálysértések, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérés vizsgálatával gyakorolhatja, amennyiben a felülvizsgálati kérelem hivatkozásai megfelelnek a Pp.-ben meghatározott tartalmi követelményeknek [Pp. 406. § (1) bekezdés, 413. § (1) bekezdés].
[24] A fentiekből következő alapvető elvárás egyben a felülvizsgálati kérelemmel szemben – érdemi elbírálásához és eredményességéhez –, hogy hivatkozásai az elvárt tartalommal megfeleltethetők legyenek a jogerős határozatnak: a felülvizsgálatot kérő félnek a felülvizsgálni kért határozat indokaival, érveivel szemben, azok cáfolatára kell az ellenérveit megfogalmaznia. A jogerős határozat abban a részében, amelyet a felülvizsgálati kérelem egyáltalán nem vagy hiányos, érdemben el nem bírálható tartalommal támad, nem bírálható felül – irányadónak kell tekinteni – a felülvizsgálati eljárásban.
[25] Jelen ügyben a jogerős végzés indokolásából kitűnően a másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint két egymástól világosan elkülönülő ok is megalapozatlanná tette a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására irányuló kérelmet: az egyik körülmény a Sport tv. 20. § (2) bekezdésében írt konjunktív feltételek egyikének – a kérelmezőnek az adott sportág versenyrendszerében szükséges részvétele – hiánya, a másik elutasítási ok pedig a kérelmezett alapszabályában meghatározott jogorvoslati út (a közgyűlés elé tartozó fellebbezési jog) elmulasztása volt a kérelmező részéről.
[26] A felülvizsgálati eljárás már ismertetett szabályai szerint ezért a kérelmezőnek ahhoz, hogy a jogerős végzés jogszabálysértő jellegét kimutassa, a támadott határozat mindkét – a végzés szerint a kérelem elutasítását eredményező – indokát cáfolnia kellett.
[27] A kérelmező mindkét elutasítási ok megítélésével kapcsolatban hivatkozott az indokolási kötelezettség megsértésére a másodfokú bíróság részéről. A Pp. 346. § (5) bekezdése azonban nem sérült az ügyben: a másodfokú bíróság mindkét sérelmezett körben – mind a Sport tv. 20. § (2) bekezdésében írt feltétel időbeli vetületét, mind pedig az alapszabály IV.1. pontjának ügyben irányadó jellegét illetően – kifejtette a döntésének indokait. Megjelölte a határozatának indokolásában, hogy melyek azok a szempontok a Sport tv. adott szabálya és az ott írt feltétel értelmezése, illetve a kérelmezett alapszabályának irányadó tartalma kapcsán, amelyeket végső jogi következtetéseihez figyelembe vett. Utal egyben a Kúria az Alkotmánybíróság gyakorlatára is, amely szerint az indokolási kötelezettség alkotmányos követelménye azt a minimális elvárást fogalmazza meg a bírói döntésekkel szemben, hogy a bíróság az eljárásban szereplő feleknek az ügy lényegi részeire vonatkozó észrevételeit kell kellő alapossággal megvizsgálja, valamint annak értékeléséről határozatában számot adnia. Az indokolt hatósági döntéshez való jog viszont nem jelenti azt, hogy az ügyben eljáró bíróságot a felek valamennyi érvelése tekintetében részletes indokolási kötelezettség terhelné [7/2013. (III. 1.) AB határozat].
[28] Megalapozottan hivatkozott a felülvizsgálati kérelem arra, hogy a másodfokú bíróság tévesen tulajdonított ügydöntő jelentőséget a kérelmezett alapszabálya IV.1. pontjának, a kérelmezett elnöksége által hozott határozat ellen a közgyűlésre tartozó fellebbezési jog ott írt szabályának, és tévesen hagyta figyelmen kívül a Cnytv. 71/C. § (1) bekezdés d) pontját.
[29] Míg jogi személyek határozatainak a Ptk. 3:35–3:37. §-ában írtak szerint lehetséges bírósági felülvizsgálata nemcsak a perindításra jogosult személyi kört (jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja), de a kereset lehetséges tárgyát (felülvizsgálható jogsértő határozat) tekintve is szigorúan meghatározott, melyből következően irányadónak kell tekinteni a jogi személlyel szervezeti jogviszonyban álló perindító tagra a létesítő okirat esetleges arra vonatkozó tartalmát, ami az egyes határozatok belső jogorvoslatáról rendelkezik, ettől teljesen különböző jogintézmény a Cnytv. IV/A. Fejezetében szabályozott törvényességi felügyeleti eljárás. A határozatok felülvizsgálatára irányuló perekkel összefüggésben kidolgozott jogelvek ezért nem emelhetők át a törvényességi felügyeleti eljárás gyakorlatába az adott eljárás sajátosságainak való megfeleltetés nélkül.
[30] A törvényességi felügyeleti eljárás egyik lehetséges, a törvényben kifejezetten elismert oka [Cnytv. 71/C. § (1) bekezdés d) pont], ha az adott szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat. Helye van tehát a kérelmezettel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásnak, amennyiben a kérelmezett bármely szervének, akár egyetlen szervének eljárásával megvalósul a nem törvényes – akár jogszabályi rendelkezésbe, akár a létesítő okiratba ütköző – működés.
[31] A másodfokú bíróság tévesen kérte számon a kérelmezett tagjává nem vált kérelmezővel szemben az elnökség eljárásával és határozatával kapcsolatban állított törvénysértő helyzet vizsgálatához az elnökség határozatának felülvizsgálati rendjét. Nem zárta ki a törvényességi felügyeleti kérelemben a kérelmezett elnökségének működésével kapcsolatban állított törvénysértő helyzet vizsgálatát, hogy a kérelmező az elnökség sérelmesnek tartott határozatával szemben egyéb jogorvoslati utat, a határozattal szembeni fellebbezést nem vette igénybe.
[32] A Kúria nem értett egyet a felülvizsgálati kérelemben a Sport tv. 20. § (2) bekezdésével összefüggésben kifejtett állásponttal, ami döntően azon alapult, hogy a tagfelvételi kérelemről hozott – jelen ügyben 2023. augusztus 26-i – elnökségi határozat meghozataláig módja volt a kérelmezőnek a tagfelvétel vizsgált feltételét, az adott sportág versenyrendszerében való részvételt megvalósítani.
[33] Azon túl, hogy helytálló volt a kérelmezett érvelése, miszerint nem is állt módjában a tagfelvételi eljárás során a vele nem közölt 2023. augusztus 24-i versenyrészvétel tényét figyelembe venni a 2023. augusztus 26-i döntés során, jogszabálysértés nélkül jutott a másodfokú bíróság arra a jogi következtetésre, hogy a tagfelvételi kérelem benyújtásának idejére vetítetten kell vizsgálni a taggá válás feltételeit.
[34] Az országos sportági szakszövetségben taggá válni kívánó sportszervezet a tagfelvételi kérelmében teszi meg azt a szükségszerű, a kérelemnek fogalmilag sajátját jelentő nyilatkozatot (állítást), hogy kéri a felvételét a szakszövetségbe a taggá válás feltételeinek teljesülésére tekintettel. Az így állított feltételek igazolása az, ami nem feltétlenül kell megtörténjen a kérelem benyújtásával egyidőben. Minderre a kérelmezett a saját működésére kidolgozott tagfelvételi rendben maga is lehetőséget adott: a kérelmezőnek a kérelem előterjesztésétől számított 30 nap állt rendelkezésére a taggá válás feltételeit igazolni az elnökség előtt.
[35] A kérelmező nem állította a Sport tv. 20. § (2) bekezdésében írt konjunktív feltételek közül az adott sportág versenyrendszerében való részvétel teljesülését – a feltétel tényleges megvalósulását – a tagfelvételi kérelem benyújtásának idejére, és azt sem, hogy ilyen körülményt a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül igazolt volna, a kérelmét elbíráló elnökség tudomására hozott volna. Ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül következtetett arra, hogy a kérelmező elnöksége jogszerűen tagadta meg a kérelmező tagfelvételét az adott sportág versenyrendszerében szükséges részvétel igazolásának hiánya miatt.
[36] A Kúria megjegyzi, hogy a kérelmező az általa hivatkozott 2023. augusztus 24-i versenyrészvétel kapcsán sem tett arra kiterjedő nyilatkozatot, hogy sportolója részvételét ezen a versenyen miként kell a kérelmezett elnöksége előtt ismertnek, a tagfelvételi eljárásban bejelentettnek, ezáltal az elnökség határozathozatala során elbírálható körülménynek tekinteni.
[37] A kifejtettek értelmében a felülvizsgálati kérelem nem volt eredményes a jogerős végzés mindkét indokát illetően, a jogerős végzés nem jogszabálysértő a Sport tv. 20. § (2) bekezdésének értelmezése körében, ezért a Kúria a jogerős végzést a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Pfv.III.20.075/2025/5.)