07

I. A követelés bírósági úton való érvényesítése mint elévülést megszakító jogi tény annak a követelésnek a vonatkozásában érvényesül, amely a keresetlevél kötelező tartalmi elemei közül a kereseti kérelem, az érvényesíteni kívánt jog és az annak alapjául szolgáló tények alapján beazonosítható. Kárkötelem esetében ez azt jelenti, hogy az abból fakadó különböző kártérítési követelések közül csak a keresetben az említett módon meghatározott követelésekre nézve szakad meg az elévülés.

A cselekvőképességi szabályok megsértése miatti érvénytelenségre öröklési szerződés esetében nemcsak a kiskorú érdekében lehet hivatkozni, hanem valamennyi megtámadásra jogosult élhet a megtámadás jogával. A kiskorú és az ügyben vele szemben álló fél közötti érdekellentét fennállásáról a gyámhatóság dönt. A gyámhatóság döntése polgári perben nem vizsgálható felül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:12. § (1) bek., 2:15. § (1) bek. b) pont, 2:17. §, 4:163. § (1)–(2) bek., 7:37. § (2) bek., 7:49. § (1) bek.; 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 130/A. § (1) bek. b) pont].

A Ptk. 6:341. § (2) bekezdése szerinti visszatartási jog gyakorlásának egyaránt feltétele, hogy az állított követelés a bérleti jogviszonyból eredjen, valamint az a perben érdemben elbírálható legyen [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 1. pont, 199. § (2) bek. b) pont; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:341. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A közérdekű munka büntetés végrehajthatósága megszűnésének megállapítására két feltétel együttes fennállása esetében kerülhet sor.
Egyrészt az elítélt egészségi állapotában tartós (behatárolható időkorlát nélküli) változásnak kell bekövetkeznie az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően.

I. Érvényességre kiható lehet a bíró pervezetése (értve ez alatt a teljes bizonyítási eljárás lefolytatását), ha abból az tűnik ki, hogy az ügy kimenetelét függetlenül a bizonyítékoktól, a további bizonyítási eljárás eredményétől, eleve (előre) eldöntötte. Az eleve eldöntöttség egyfelől sérti a bizonyítékok szabad értékelésének elvét, másfelől az ártatlanság vélelmének alaptörvényi garanciáját.

I. Az európai elfogatóparancs végrehajtása tárgyában hozott bírósági végzés nem a vádról, a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról dönt, emiatt nem ügydöntő határozat, ezért ellene felülvizsgálatnak sincs helye.

I. A másodfokú bíróság nyilvános ülése megtartásának a terhelt távollétben 2021. január 1. napját követően is feltétele a terhelt szabályszerű idézése, illetve – ha meghallgatása már előre láthatólag sem szükséges – értesítése [Be. 599. § (4) és (5) bek.].

A vesztegetés elfogadása tényállásszerű, ha az elkövetőnek a gazdálkodó szervezet részére (vagy érdekében) végzett tevékenysége teremti az alkalmat az előny kérésére, függetlenül attól, hogy az arra vonatkozó szerződést már korábban aláírták [Btk. 291. § (1) bek., (3) bek. a) pont].

A vesztegetés elfogadása tényállásszerű, ha az elkövetőnek a gazdálkodó szervezet részére (vagy érdekében) végzett tevékenysége teremti az alkalmat az előny kérésére, függetlenül attól, hogy az arra vonatkozó szerződést már korábban aláírták [Btk. 291. § (1) bek., (3) bek. a) pont].

I. A közösség tagja elleni erőszak jogi tárgya az emberi méltóság, valamint a hátrányos megkülönböztetéstől mentes társadalmi együttélés. Az emberi méltóság immanens része, hogy az egyén félelem nélkül élhessen meghatározott társadalmi, lakossági csoporthoz tartozása mellett. Összhangban az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésben rögzített diszkrimináció-tilalommal, a tényállás rendeltetése ekként, hogy senkit ne érhessen bántalmazás vagy bántódás amiatt, mert valamely társadalmi, lakossági csoporthoz tartozik.