07

Ha az egyik fél az érvényesen létrejött megállapodás szövegezésének adminisztrációs elírására hivatkozik – vita esetén – a szerződési nyilatkozatok értelmezésére vonatkozó szabályok az irányadóak [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 31. §-a alapján alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:8. §, 6:86. §].

Ha a munkáltató egyoldalú, érvényes és hatályosult jognyilatkozatában végkielégítés fizetésére vállalt kötelezettséget, a már kifizetett összeg visszafizetésére a munkavállaló nem kötelezhető arra hivatkozva, hogy végkielégítés fizetésének nem volt jogalapja [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 15. § (4) bek., 24. § (1) bek., 28. §].

A vagyoncsökkenés fogalma alatt a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésének alkalmazásában az adós gazdálkodó szervezet befektetett eszközökből és forgóeszközökből álló, tehát aktív vagyonának a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben bekövetkező csökkenését kell érteni [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bek.; 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1) bek. b) pont].

I. A megállapítási kereset előterjesztésének feltételeire vonatkozó eljárási szabályok nem zárják ki a felmondás jogellenességének megállapítása iránti kereset benyújtását [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 172. § (3) bek., 110. § (3) bek.; 4/2021. PJE].

Közérdekű adatok kiadása iránti perben a közérdekű adat nyilvánossága a főszabály, de törvényben meghatározott okokból kivételesen lehetséges az adatok nyilvánosságának korlátozása. A megtagadás okát az adatkezelő köteles bizonyítani, és biztosítani kell a bírósági felülvizsgálat lehetőségét. Amennyiben a korlátozás törvényben rögzített feltételei megvalósulnak, a közérdekű adat kiadását további mérlegelés nélkül meg kell tagadni [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. és 6. pont, 26. § (1) bek., 27. § (2) bek. b), e), f) pont; 2009. évi CXXII. törvény 7/I. § (1) bek., 1.

Ha a személyiségi jogaiban megsértett felperes a nemzeti közösségének aktív tagja, akkor az általa követelt sérelemdíj mértékének meghatározásakor a jogsértés következményeit is ennek figyelembevételével kell értékelni, vagyis annak kell alapvető jelentőséget tulajdonítani, hogy ebben a szűkebb társadalmi közegben a kifogásolt közlések miként hatottak a felperes személyének megítélésére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. § (2) bek., 2:52. § (2)–(3) bek.].

Rendkívüli halál esetén a rendőri szervnek az eljárás során együtt kell működnie az ügyfelekkel, az eljárást úgy kell lefolytatni, hogy az ne sértse a hozzátartozók kegyeleti jogait. Ennek elmulasztása esetén az ügyfél megalapozottan érvényesít a kegyeleti jog megsértésére alapított követelést [2016. évi CL. törvény (Ákr.) 2. § (2) bek. a) pont, 5. § (2) bek. a) pont; 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 9. § (1)–(2) bek.; 1999. évi XLIII. törvény 24. § (2) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:51. § (1) bek. a) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 406.

Az eredeti állapot helyreállítását célzó érvénytelenségi per és az eredeti érvénytelenségen alapuló törlési per egybeesése csak a törlési per indítására jogosult felperes által indított érvénytelenségi per esetén szükségképpeni. Az érvénytelenségen alapuló törlési pernek nem szükségképpeni velejárója az érvénytelenségi kereset indítása [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 152. § (2) bek., 157. § a) pont].

Nincsen lehetőség a felülvizsgálat engedélyezésére, ha a tényállási elemek hasonlóak, de nem azonos a támadott és a fél által megjelölt közzétett határozatban kifejtett jogkérdés [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. § (3) bek.].

Az általános szerződési feltételre vonatkozó külön figyelemfelhívó tájékoztatás szükségességét a szerződés megkötésekor a felek jogviszonyára irányadó jogszabályi rendelkezések és a szerződéses gyakorlat alapján kell megítélni. Az államra mint speciális jogalanyra vonatkozó sajátos szabályok és az ezek alapján kialakult gyakorlat nem tekinthető szokásos szerződési gyakorlatnak.