07

178. Az eredeti állapot helyreállítását célzó érvénytelenségi per és az eredeti érvénytelenségen alapuló törlési per egybeesése csak a törlési per indítására jogosult felperes által indított érvénytelenségi per esetén szükségképpeni.

Az eredeti állapot helyreállítását célzó érvénytelenségi per és az eredeti érvénytelenségen alapuló törlési per egybeesése csak a törlési per indítására jogosult felperes által indított érvénytelenségi per esetén szükségképpeni. Az érvénytelenségen alapuló törlési pernek nem szükségképpeni velejárója az érvénytelenségi kereset indítása [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 152. § (2) bek., 157. § a) pont].

Tovább (178. Az eredeti állapot helyreállítását célzó érvénytelenségi per és az eredeti érvénytelenségen alapuló törlési per egybeesése csak a törlési per indítására jogosult felperes által indított érvénytelenségi per esetén szükségképpeni.)

177. Nincsen lehetőség a felülvizsgálat engedélyezésére, ha a tényállási elemek hasonlóak, de nem azonos a támadott és a fél által megjelölt közzétett határozatban kifejtett jogkérdés [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. § (3) bek.].

Nincsen lehetőség a felülvizsgálat engedélyezésére, ha a tényállási elemek hasonlóak, de nem azonos a támadott és a fél által megjelölt közzétett határozatban kifejtett jogkérdés [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. § (3) bek.].

Tovább (177. Nincsen lehetőség a felülvizsgálat engedélyezésére, ha a tényállási elemek hasonlóak, de nem azonos a támadott és a fél által megjelölt közzétett határozatban kifejtett jogkérdés [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 409. § (3) bek.].)

176. Az általános szerződési feltételre vonatkozó külön figyelemfelhívó tájékoztatás szükségességét a szerződés megkötésekor a felek jogviszonyára irányadó jogszabályi rendelkezések és a szerződéses gyakorlat alapján kell megítélni.

Az általános szerződési feltételre vonatkozó külön figyelemfelhívó tájékoztatás szükségességét a szerződés megkötésekor a felek jogviszonyára irányadó jogszabályi rendelkezések és a szerződéses gyakorlat alapján kell megítélni. Az államra mint speciális jogalanyra vonatkozó sajátos szabályok és az ezek alapján kialakult gyakorlat nem tekinthető szokásos szerződési gyakorlatnak.

Tovább (176. Az általános szerződési feltételre vonatkozó külön figyelemfelhívó tájékoztatás szükségességét a szerződés megkötésekor a felek jogviszonyára irányadó jogszabályi rendelkezések és a szerződéses gyakorlat alapján kell megítélni.)

175. Ellentétben a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonájával, rendőr esetében a szolgálati viszony megszüntetésével rendfokozatát automatikusan elveszti [...]

Ellentétben a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonájával, rendőr esetében a szolgálati viszony megszüntetésével rendfokozatát automatikusan elveszti, ezért vele szemben szolgálati viszonyának megszüntetését követően, ha azzal egyidejűleg szolgálati nyugdíjasnak nem minősül, lefokozás katonai büntetés kiszabására nem kerülhet sor [Be. 649. § (1) bek. b) pont ba) alpont; Btk. 137. § (1) bek.; 2015. évi XLII. törvény 80. § (1) bek. c) pont, 82. § (1) bek. g) pont, 82. § (2) bek., 15. § (1) bek.].

Tovább (175. Ellentétben a Magyar Honvédség hivatásos állományú katonájával, rendőr esetében a szolgálati viszony megszüntetésével rendfokozatát automatikusan elveszti [...])

174. I. Nem költségvetési csalás, hanem hűtlen kezelés valósul meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a társaság vagyonából fiktív szerződések alapján teljesít kifizetést abból a célból, hogy a pénz – további fiktív szerződések [...]

I. Nem költségvetési csalás, hanem hűtlen kezelés valósul meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a társaság vagyonából fiktív szerződések alapján teljesít kifizetést abból a célból, hogy a pénz – további fiktív szerződések láncolatán keresztül – végül támogatásként az érdekkörébe tartozó sportszervezethez jusson, az így kifizetett összeget pedig később a társaságot terhelő közteherből leírja.

Tovább (174. I. Nem költségvetési csalás, hanem hűtlen kezelés valósul meg, ha az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a társaság vagyonából fiktív szerződések alapján teljesít kifizetést abból a célból, hogy a pénz – további fiktív szerződések [...])

173. I. A vádlott visszaélt rendőri mivoltával és hivatali helyzetével, amellyel hatalmi helyzetét hangsúlyozta, célja a megfélemlítés volt, az adott közlekedési szituációban a hatalmi fellépésétől tekintélyt remélt.

I. A vádlott visszaélt rendőri mivoltával és hivatali helyzetével, amellyel hatalmi helyzetét hangsúlyozta, célja a megfélemlítés volt, az adott közlekedési szituációban a hatalmi fellépésétől tekintélyt remélt. Mindez pedig nem a közhatalom gyakorlása, hanem hatalmaskodás, a személyes cél, a jogtalan előny érdekében való cselekvés volt (Btk. 305. §).

Tovább (173. I. A vádlott visszaélt rendőri mivoltával és hivatali helyzetével, amellyel hatalmi helyzetét hangsúlyozta, célja a megfélemlítés volt, az adott közlekedési szituációban a hatalmi fellépésétől tekintélyt remélt.)

172. I. A bűnsegéd tudatának át kell fognia, hogy a tettes szándéka milyen bűncselekmény elkövetésére irányul, ehhez a tényállásszerű cselekményhez kell segítséget nyújtania.

I. A bűnsegéd tudatának át kell fognia, hogy a tettes szándéka milyen bűncselekmény elkövetésére irányul, ehhez a tényállásszerű cselekményhez kell segítséget nyújtania.
Amennyiben a bűnsegéd tudja, hogy szándékos bűncselekmény elkövetéséhez nyújt segítséget, azonban a tettes a bűnsegéd által támogatott, előmozdított cselekményhez képest olyan eltérő bűncselekményt valósít meg, amelynek tekintetében a bűnsegéd tudata a segítségnyújtást nem fogja át, a bűnsegéd a tettes minőségi vagy mennyiségi túllépéséért járulékos felelősséggel nem tartozik.