07

A bírósághoz fordulás határideje kezdő időpontjaként az a körülmény bír jelentőséggel, hogy az érintett mikor szerzett tudomást az adott tényről. Amennyiben a vitatott intézkedés (jogsértés) nem jut az érdekelt fél tudomására, úgy az őt megillető igényérvényesítési eszközzel sem tud élni. Ha a kérelmezők magára a választás tényére vonatkozóan (lehet-e üzemi tanácsot választani, legitim volt-e a választási bizottság) éltek a bírósághoz fordulás jogával, erről legkésőbb a választás időpontjában tudomással bírtak, ezért a választás időpontjától számítandó az Mt. 289.

I. Önállónak minősül a munkáltató telephelye, amennyiben legalább egy munkáltatói részjogosítvány megilleti a telephely vezetőjét [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 236. § (2) bek.].
II. Az Mt. nem tartalmaz részletszabályokat az üzemitanács-választás lebonyolítására. A választási szabályzatban kizárólag a választás rendjére, lebonyolítására vonatkozóan határozhat meg egyedi előírásokat, melyek az Mt. kógens rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek [Mt. 267. § (5) bek. c) pont].

Ha a közalkalmazott felperes maga tünteti fel munkáltatóját Facebook adatlapján, így saját személye közvetlenül összefüggésbe hozható a munkáltatójával. A Facebookon történt közlés tartalma miatt a közalkalmazott magatartása objektíve alkalmas lehet a munkáltató jóhírnevének megsértésére, amely magatartás megalapozhatja a jogviszony megszüntetését [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 8. §, 9. §; 2011. évi CXXXII. törvény (Nketv.) 16/D. § (2) bek., 16/B. § (1) bek. b) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A fogyasztó jogosult kifejezni azt a szándékát, hogy nem kíván a fogyasztói szerződés valamely feltételének tisztességtelenségére hivatkozni. Joga van arra is, hogy lemondjon a szerződés teljes érvénytelenségének megállapításából eredő hátrányos következményekkel szemben őt megillető védelemről. Amennyiben azonban nem mond le a védelmi rendszer igénybevételéről és kéri a tisztességtelen szerződési feltétel következtében az érvénytelenség jogkövetkezményének a levonását, ennek módja, illetve tartalma meghatározása során nem a fogyasztó kinyilvánított akarata szerint kell eljárni.

A határidőn túl benyújtott hiánypótlás mint elkésetten teljesített perbeli cselekmény hatálytalan [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 149. § (1) bek., 74. § (4) bek.].

A határozat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes a Budapest Környéki Törvényszék 4. számú végzése ellen felülvizsgálati kérelmet és azzal egyidejűleg felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő, valamint 51 935 forint eljárási illetéket fizetett meg.

Az ítélet teljessége a joghatást kiváltó ítéleti rendelkezéseknek a felek kérelmeihez való viszonyát fejezi ki. Az elsőfokú bíróság döntésével esetlegesen okozott jogsérelem, joghátrány elhárításán keresztül a fellebbezés alapján meghozott jogerős ítéleti döntéssel is a kereset (viszontkereset) célja valósul meg, így végső soron az ítélet teljessége a polgári perrendtartásról szóló törvény céljának a megvalósulását szolgálja. Ennek megfelelően mindkét szintű bíróságnak a kereseti (viszontkereseti) kérelemben foglaltak kimerítése a feladata.

A sportról szóló 2004. évi I. törvény 14. § (2) bekezdése mint speciális szabály korlátozza a bírói út igénybevételére jogosult személyek és a támadható határozatok körét is, ezzel kizárva a bírói út igénybevételének Ptk. 3:35. §-a szerinti generális lehetőségét [2016. évi CXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bek. f) és g) pont; 2013 évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §; 2004. évi I. tv. (Stv.) 14. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A jogi személy tagja a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését jogszabálysértésre vagy a létesítő okiratba ütközésre hivatkozással kérheti [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:35. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes sportegyesület az alperes sportszövetség tagja.

A kötelezett kötbér mérséklésére irányuló kérelme a vele szemben érvényesített anyagi jog, a kötbér (részbeni) megszüntetését célozza, amiből következően anyagi jogi kifogásnak minősül [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:186. §, 6:188. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7. § (1) bek. 1. és 4. pont, 216. § (1) bek. a)–b) pont, 218. § (1)–(2) bek., 221. § (1) bek. g) pont].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. Nyilvánvalóan sérti a jóerkölcsöt az a magánszemélyek közötti befektetési szerződés, amelynek megkötésére egy olyan rendszer részeként kerül sor, amelyben a kötelezett, valós üzleti tevékenység nélkül, a korábbi befektetésekre ígért hozamokat a későbbi befektetésekből fedezi és a jogosult célja, hogy ez által a szerződés megkötésének időpontjában legálisan el nem érhető mértékű hozamhoz jusson.