06

A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása a bíróság feladata, ezért a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja értelmében akkor sem mellőzhető, ha a keresethalmazatokkal kapcsolatos kifogás az alperes alaki védekezésének tárgya és az ellenkérelemben foglaltakra tekintettel a felperes az azzal kapcsolatos jogi álláspontját kifejti. Ennek megfelelően – a Pp. 379. §-a alapján – a Pp. 176.

A tényállás szabad megállapításának elvét megjelenítő Pp. 263. § (1) bekezdése a bizonyítási mód és a bizonyítási eszköz megválasztásának szabadságát is megfogalmazza, és a bizonyítékok felhasználásának egyetlen kritériumaként azoknak a tényállás megállapítására való alkalmasságát határozza meg [2016.CXXX. tv (Pp.) 263. § (1) bek., 268. § (1) bek., 279. § (1) bek.].

I. A bírósági végrehajtási eljárás kényszercselekmények sorozata, amelynek keretében nem értelmezhető az adósok „önkéntes teljesítése”. Emiatt az árverési vevőnek a vételár kifizetése után arra nyílik meg a joga, hogy a birtokba helyezést a végrehajtótól kérje. A birtokba adási eljárás az ingatlanárverésre vonatkozó végrehajtási eljárás része. 

A szakvélemény kiegészítésének célja a már meglévő bizonyítékkal kapcsolatos bizonytalanságok tisztázása, ezért azt mindkét fél feltétel nélkül indítványozhatja. Ettől eltérően a bizonyító fél ellenfele nem terjeszthet elő alapos indítványt új szakértő kirendelésére, mert a szakvéleménnyel bizonyítandó tény nem az ő bizonyítási érdekébe tartozik. Ha a szakvélemény – aggályossága folytán – nem vehető figyelembe, ez a bizonyító fél terhére esik, ezért az ellenfél részéről a további bizonyítás e körben szükségtelen.

I. A tulajdonjog bejegyzésére szóló engedély szabályszerű kiadása nem mentesíti az eladót annak „ismételt” kiadása alól. Ilyen esetben a kétszeres teljesítés veszélye nem értelmezhető, mivel a tulajdonjogot csak egyszer lehet bejegyezni. Az eladó részéről a bejegyzési engedély kiadása teszi befejezetté a szerződés teljesítését. 

A gazdasági társaság névviseléshez fűződő személyiségi joga sérelmének vizsgálata körében az összetéveszthetőség megítélése körében annak is jelentősége van, hogy a cégnév (vezérszó) tartalmaz-e a (fő)tevékenységre utalást, a választott cégnév megfelel-e a cég(név)valódiság elvének. A cégnévben a tevékenységi körre utalás ugyanis nem lehet megtévesztő, nem kelthet olyan látszatot, hogy a cég olyan tevékenységet folytat, amelyre nem jogosult [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:43. § f) pont, 2:51. §, 3:1. §, 3:6. § (1) bek.; 2006. évi V. törvény (Ctv.) 3. § (4)–(5) bek., 4.

A Ptk.-nak a fokozott veszéllyel járó tevékenységért való felelősség körében a károsulti közrehatás szabályait rögzítő 6:537. § (1) bekezdésének alkalmazása esetén nincs szükség az üzembentartó – vagy helyette a tényleges károkozó – magatartása felróhatóságának vizsgálatára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy azokban az esetekben, amikor az üzembentartó, avagy a tényleges károkozó a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásából eredő kárt valamely felróható magatartással okozta, azt a kármegosztás arányának meghatározásakor ne kellene értékelni.

A fellebbezésre tekintettel az irat felterjesztése azzal veszi kezdetét, hogy a fellebbezett határozatot meghozó bíróság az ügyiratot megküldi az illetékes ügyészségnek, és akkor befejezett, amikor az ügyiratok a fellebbezés elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz megérkeznek. A felterjesztés időpontjának tehát az tekinthető, amikor a másodfokú bíróság büntető irodája a bírósághoz érkezett ügyiratot (kezdőiratot) bejegyzi a lajstromba.

Amennyiben a terhelt kábítószert termeszt, de más forrásból is birtokol kábítószert, a különböző elkövetési magatartásokkal érintett mennyiségek összeadásának van helye. Azonban, ha a kábítószert már leszüretelte, az ebből, illetve a más forrásból származó mennyiségeket kell összeszámítani, a termesztett növények számának kizárólag még élő, termesztésben lévő egyedek esetében van jelentősége [Btk. 178. § (1) bek., (2) bek. b) pont, 461. § (1) bek. c) pont, (2) bek.].

Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem az Európai Unió, hanem az Európa Tanács 1950. november 4. napján, Rómában kelt egyezménye, ezért az esetleges egyezménysértés megállapítására az Emberi Jogok Európai Bírósága rendelkezik hatáskörrel. A magyar bíróságok joghatósága az európai uniós jogtól és intézményektől független kérdés, így annak fennálltának megítélése tekintetében értelmezhetetlen az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése.