06

A Vht. 52. § d) pontja alapján szünetelő végrehajtási eljárásban önmagában a végrehajtást kérő Vht. 40. § (1) bekezdése szerinti bejelentése mint a tartozás összegének kizárólag a pontosítását tartalmazó nyilatkozat végrehajtó részére való megküldése, csak adminisztratív jellegű cselekmény: a követelés érvényesítése iránti szándékot nem fejez ki, a végrehajtási eljárás előbbre vitelére nem alkalmas, abban joghatást nem vált ki, eredményességét elvi szinten sem okozza. Erre tekintettel az ilyen bejelentés önmagában a végrehajtási jog elévülésének a megszakítására nem vezethet [1959.

A fél által előadott, de figyelembe nem vehető tényállítást a bizonyítási kötelezettség szempontjából is figyelmen kívül kell hagyni [2013. évi V. törvény (Ptk.) 7:17. § (1) bek. b) pont; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 214. § (5) bek., 265. §].

I. A kellékhiányos váltó is váltó, e minőségén nem változtat, hogy azon a fizetendő összeg és az esedékesség nem szerepel. E hiányok utóbb a váltómegállapodásban rögzített feltételeknek megfelelően pótolhatók. 
II. A kellékhiányos váltó esetén is fennáll a váltójogosultnak a követelése a váltókötelezettel és a váltókezessel szemben. A követelés a váltó kiállításával jön létre. 

I. Ha a más jogági szabályok olyan tilalmat tartalmaznak, amelynek sérelme csak az adott jogág viszonylatában, az adott jogág funkciójának betöltése érdekében jogellenes, nincs szükség a polgári jog semmisségi szankciójának alkalmazására. 

A felfüggesztett szabadságvesztés a specialitáson alapuló mentesség EUtv. 30. § (2) bekezdés c) pontjában írt kivételének körébe esik, mert nem kerül sor olyan szankció alkalmazására, amely a terhelt szabadságának tényleges elvonásával jár. E kivételre okot adó helyzet mindaddig fennáll, amíg nem kerül sor a felfüggesztett szabadságvesztés – bármely okból történő – utólagos elrendelésére.

I. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem [Be. 649. § (1) bek. a) és b) pont]. 

Negatív illetékességi összeütközés akkor alakul ki, ha két bíróság egyaránt a másikat tartja az eljárásra illetékesnek. Nincs ugyanakkor bíróság kijelölésére okot adó helyzet, ha az ügy áttételét követően kijelölt bíróság egy harmadik bíróságot tart az ügyben illetékesnek [Be. 24. § (1) és (3) bek.].

I. Közveszélyokozás kísérlete nem valósul meg, ha a jogerős ítélet tényállása nem rögzít olyan tényt, amelyből következik, hogy a közveszély bekövetkezhetett volna [Btk. 322. § (1) bek.]. 
II. Az önkéntes eredményelhárítást nem zárja ki, ha az elkövető más személy segítségét is igénybe veszi, feltéve, hogy tudja: a „közbeiktatott” személy alkalmas az eredmény elhárítását célzó magatartás kifejtésére [Btk. 10. § (4) bek. b) pont].

Életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövető szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja, vagy ebbe belenyugodva cselekszik [3/2013. Büntető jogegységi határozat I/4. pont]. 
Ezzel szemben az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja vagy ebbe belenyugszik [Btk. 160. § (1) bek., 164. § (8) bek. I. ford.].

I. Nem valósul meg önkéntes elállás, ha az irányadó tényállásból arra vonható következtetés, hogy a terhelt csak azért hagyott fel a magatartásával, mert a körülményektől megriadva azt az elkövetésre alkalmasabb helyen kívánta folytatni [Btk.10. § (4) bek. a) pont, 160. § (1) bek.].