135.
I. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem [Be. 649. § (1) bek. a) és b) pont].
I. Ha a tényállás valamely rendelkezés ténybeli alapját nem rögzíti, önmagában kétértelmű vagy a tényállás és a rendelkező rész (jogkövetkeztetés) eltérő, akkor az anyagi jogi sérelem [Be. 649. § (1) bek. a) és b) pont].
Negatív illetékességi összeütközés akkor alakul ki, ha két bíróság egyaránt a másikat tartja az eljárásra illetékesnek. Nincs ugyanakkor bíróság kijelölésére okot adó helyzet, ha az ügy áttételét követően kijelölt bíróság egy harmadik bíróságot tart az ügyben illetékesnek [Be. 24. § (1) és (3) bek.].
I. Közveszélyokozás kísérlete nem valósul meg, ha a jogerős ítélet tényállása nem rögzít olyan tényt, amelyből következik, hogy a közveszély bekövetkezhetett volna [Btk. 322. § (1) bek.].
II. Az önkéntes eredményelhárítást nem zárja ki, ha az elkövető más személy segítségét is igénybe veszi, feltéve, hogy tudja: a „közbeiktatott” személy alkalmas az eredmény elhárítását célzó magatartás kifejtésére [Btk. 10. § (4) bek. b) pont].
Életveszélyt okozó testi sértés megállapításának van helye, ha a testi sértésre irányuló magatartást tanúsító elkövető szándéka az életveszélyre is kiterjed, mert ennek bekövetkezését kívánja, vagy ebbe belenyugodva cselekszik [3/2013. Büntető jogegységi határozat I/4. pont].
Ezzel szemben az emberölés, illetőleg ennek kísérlete esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja vagy ebbe belenyugszik [Btk. 160. § (1) bek., 164. § (8) bek. I. ford.].
I. Nem valósul meg önkéntes elállás, ha az irányadó tényállásból arra vonható következtetés, hogy a terhelt csak azért hagyott fel a magatartásával, mert a körülményektől megriadva azt az elkövetésre alkalmasabb helyen kívánta folytatni [Btk.10. § (4) bek. a) pont, 160. § (1) bek.].
I. Sikkasztás kísérlete valósul meg, ha a terhelt a tulajdonjog fenntartásával megvásárolt dolgot a vételár teljes megfizetését megelőzően elidegeníti, azonban a dolog birtokának átadására nem kerül sor [Btk. 10. § (1) bek., 372. § (1) bek.].
II. Nem büntetlen utócselekmény az, ha a terhelt a rábízott és az eladás megkísérlése után is a birtokában maradt dolgot ismételten elidegeníti [1/2005. Büntető-polgári jogegységi határozat].
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.013/2025/6. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria a felperesek jogegységi panaszát visszautasítja.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.009/2025/4. számú végzése
Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát visszautasítja.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.043/2024/8. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria a jogegységi panaszt elutasítja.
A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.II.60.028/2024/8. számú határozata
Rendelkező rész
A Kúria az I. és II. rendű alperes jogegységi panaszát elutasítja.
Kötelezi az I. és II. rendű alperest, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 5 247 690 (ötmillió-kétszáznegyvenhétezer-hatszázkilencven) forint jogegységi panasz eljárásban felmerült költséget.