06

A Jöt. 140. § (8) bekezdésében szabályozott származási igazolás csak a bérfőzető birtokában lévő bérfőzött párlat eredetének és adózott voltának igazolására alkalmas. [2016. évi LXVIII. törvény (Jöt.) 97. §, 100. § (1), (8) bek., 3. § (3) bek. 1., 4. pontja; 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet (Vhr.) 95. § (3), (4), (5), (7) bek.].

I. A távollét igazolása az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség keretei között értelmezhető, amely általános magatartási követelmények a munkavállalót a munkavégzési kötelezettég alóli mentesülés időszakában és a munkáltató felszólítása nélkül is terheli [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 6. § (2) és (4) bek.]. 
II. Ha a munkavállaló a távollétét megfelelően nem igazolja az azonnali hatályú felmondás feltételei fennállnak [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].

A koronavírus elleni védettség igazolásáról szóló 60/2021. (II. 12.) Korm. rendelet 2. §-a szerint a védettségi igazolványok közül a határozott idejű a fertőzésből felgyógyulás tényét, míg a határozatlan idejű az oltottság tényét igazolta. Az érvényességi idővel, illetve anélkül kiállított védettségi igazolvánnyal rendelkezők ezért nem voltak összehasonlítható helyzetben.

A másodfokú eljárásban megengedett az ellenkérelem-változtatás előterjesztése, ha a fél azt az elsőfokú bíróság által elmulasztott anyagi pervezetése hiánya miatt terjeszti elő [2016. évi CXXX. törvény (Pp.). 237. § (3) bek. a) pont, 373. § (4) bek.].

I. A korlátolt felelősségű társaság tagjának halálával az örökös tulajdonosává válik az elhunyt tag hagyatékába tartozó üzletrésznek. 
II. A korlátolt felelősségű társaságnak nincs jogszabályi kötelezettsége az örökös tulajdonába került üzletrész megváltására, megvételére. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:164. § (1) bek., 3:170. § (1)–(2) bek., 7:1. §, 7:87. § (1)–(2) bek.].

A keresethalmazat megengedhetőségének megítélése, így a halmazati szabályok betartásának a biztosítása a bíróság feladata, ezért a meg nem engedett keresethalmazat észlelése esetén az ezzel kapcsolatos bírói felhívás kiadása a Pp. 176. § (2) bekezdés c) pontja értelmében akkor sem mellőzhető, ha a keresethalmazatokkal kapcsolatos kifogás az alperes alaki védekezésének tárgya és az ellenkérelemben foglaltakra tekintettel a felperes az azzal kapcsolatos jogi álláspontját kifejti. Ennek megfelelően – a Pp. 379. §-a alapján – a Pp. 176.

A tényállás szabad megállapításának elvét megjelenítő Pp. 263. § (1) bekezdése a bizonyítási mód és a bizonyítási eszköz megválasztásának szabadságát is megfogalmazza, és a bizonyítékok felhasználásának egyetlen kritériumaként azoknak a tényállás megállapítására való alkalmasságát határozza meg [2016.CXXX. tv (Pp.) 263. § (1) bek., 268. § (1) bek., 279. § (1) bek.].

I. A bírósági végrehajtási eljárás kényszercselekmények sorozata, amelynek keretében nem értelmezhető az adósok „önkéntes teljesítése”. Emiatt az árverési vevőnek a vételár kifizetése után arra nyílik meg a joga, hogy a birtokba helyezést a végrehajtótól kérje. A birtokba adási eljárás az ingatlanárverésre vonatkozó végrehajtási eljárás része. 

A szakvélemény kiegészítésének célja a már meglévő bizonyítékkal kapcsolatos bizonytalanságok tisztázása, ezért azt mindkét fél feltétel nélkül indítványozhatja. Ettől eltérően a bizonyító fél ellenfele nem terjeszthet elő alapos indítványt új szakértő kirendelésére, mert a szakvéleménnyel bizonyítandó tény nem az ő bizonyítási érdekébe tartozik. Ha a szakvélemény – aggályossága folytán – nem vehető figyelembe, ez a bizonyító fél terhére esik, ezért az ellenfél részéről a további bizonyítás e körben szükségtelen.

I. A tulajdonjog bejegyzésére szóló engedély szabályszerű kiadása nem mentesíti az eladót annak „ismételt” kiadása alól. Ilyen esetben a kétszeres teljesítés veszélye nem értelmezhető, mivel a tulajdonjogot csak egyszer lehet bejegyezni. Az eladó részéről a bejegyzési engedély kiadása teszi befejezetté a szerződés teljesítését.