06

Az adójogi jogviszonyokban az elévülés mint a közhatalmi jogérvényesítés időbeli korlátja csak akkor tölti be jogbiztonsági és korlátozó funkcióját, ha kezdő időpontja normatív módon előre és egyértelműen rögzített, ezért az Avt. 19. § (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a végrehajtási jog elévülése az esedékesség naptári évének utolsó napján kezdődik és kizárólag az ezt követő időszakban foganatosított végrehajtási cselekmények bírhatnak elévülési joghatással [2017. évi CLIII. törvény (Art.) 19. § (1) és (5) bek.].

Miután a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet 23. § (2) bekezdése szerint a fogyasztót megillető elállás esetén a vállalkozásnak a fogyasztónak visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon kell visszatérítenie, ezért a kereskedő részéről a fogyasztónak ezzel ellentétesen adott tájékoztatása tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül, és mint ilyen a fogyasztóvédelmi hatóság részéről az Fgytv. 47.

I. A bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelésének hiányában a bizonyítok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. Csak az minősíthető nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek, ha a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott határozattól eltérő következtetésre lehet jutni [a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek.].

I. A vitás szerződéses tartalom megállapításához figyelembe kell venni az eset összes körülményét, ide tartozóan a feleknek a szerződéskötést megelőző tárgyalásait, a szerződés megkötésekor vagy utóbb tett nyilatkozatait, ráutaló magatartását. Releváns körülmény a szerződés tartalmának feltárásához a feleknek a szerződéssel ténylegesen elérni kívánt célja és a szerződéses szolgáltatások rendeltetése. 

Téves banki átutalás esetén az átutalót nem vezeti a pénzösszeg feletti tulajdonjog átruházására irányuló szándék. Ebből következően a bankszámla tulajdonosa nem szerez tulajdonjogot a pénzösszeg felett. Aki pedig a bankszámla tulajdonosával szembeni követelése kielégítésére a tévesen átutalt összeghez inkasszó útján hozzájut, jogalap nélkül gazdagodik az átutaló terhére [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:40. §, 6:579. § (1) bek.].

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának a lehetőségét kizárja, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza elkülönülten a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Ebben az esetben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 406. § (3) bek. c) pont, 407. § e) pont, 409. § (1) és (3) bek., 412. § (2) bek., 413. § (1) bek. c) pont, 415. § (1) bek. f) pont].

I. A Ptk. 6:439. § (1) bekezdése alapján a biztosító köteles a biztosítási esemény bekövetkezte esetére a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. Ez olyan kötelezettség, amely a biztosító szerződésszerű teljesítéséhez tartozott. Ennek a teljesítésnek az elmaradása a szerződés megszegését jelenti (Ptk. 6:137. §). Amennyiben a szerződés fenti megszegésével (a szolgáltatás nem teljesítésével) a biztosító a vele szerződő félnek kárt okoz, úgy köteles azt megtéríteni (Ptk. 6:142. §). 

I. A megbízhatósági vizsgálat során készített vagy beszerzett tárgyi bizonyítási eszközökből származó tény csak abban az esetben értékelhető bizonyítékként, ha annak beszerzésére nem bűncselekmény útján vagy más tiltott módon került sor.

A felnőttkorú törvényes képviselő jelenléti jogosultsága nem jelent egyben a védővel azonos jelenléti kötelezettséget, ezért őt az eljárási cselekményekről értesíteni kell, nem pedig idézni. Mivel azon személyek között, akiknek a részvétele a tárgyaláson kötelező, a terhelt gondnoka nem szerepel, ezért a tárgyalás megtartása annak távollétében akkor sem sért eljárási szabályt, ha a terhelt cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll [Be. 72. § (1) bek., 73. § (1) és (8) bek., 608. § (1) bek. d) pont., 649. § (2) bek. d) pont.].

A hamis magánokirat felhasználásának vétsége bűnsegédként elkövetésének megállapítására alkalmas, ha az elkövető az okiraton a joghatás kiváltása szempontjából lényeges, általa is tudottan valótlan tartalmú része tekintetében tesz jognyilatkozatot, feltéve, hogy az okirat felhasználását más személy legalább megkísérli (Btk. 345. §).