A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásának a lehetőségét kizárja, ha a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazza elkülönülten a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Ebben az esetben a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 406. § (3) bek. c) pont, 407. § e) pont, 409. § (1) és (3) bek., 412. § (2) bek., 413. § (1) bek. c) pont, 415. § (1) bek. f) pont].
[1] A felperes az alperessel kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte. Az alperes kérte a kereset elutasítását.
[2] Az elsőfokú bíróság a keresetet alaposnak ítélte. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet elutasította.
[3] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet, valamint abban a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő.
[4] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 15. § (2) bekezdés b) pontja, valamint a jogerős határozat meghozatalának 2026. január 28-i időpontja alapján a jelen ügyben alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 407. § e) pontja szerint nincs helye felülvizsgálatnak – a 406. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – a másodfokú bíróság ítélete ellen. A jelen ügyben a Pp. 406. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételek nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálat engedélyhez kötött [Pp. 407. § e) pont, 406. § (3) bekezdés c) pont, 409. § (1) és (3) bekezdés].
[5] A felülvizsgálat engedélyezésének kezdeményezése esetén a felülvizsgálati kérelemnek elkülönülten kell tartalmaznia a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet [Pp. 412. § (2) bekezdés, 413. § (1) bekezdés c) pont]. A Kúriának a korábbi szabályozáson alapuló gyakorlatát (Kúria Pfv.VI.20.764/2020/3., megjelent: BH 2020.366. [10]–[11]) megerősítve a Pp. 412. § (2) bekezdés módosításának indokolása is kihangsúlyozza, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem elemeinek el kell különülnie egymástól, aminek az engedélyezés iránti kérelem időszerű elbírálása tekintetében van jelentősége, mert arról a Kúriának rövid határidőn belül kell döntenie [Pp. 411. § (1) bekezdés]. E döntés során a Kúriának az engedélyezés iránti kérelmet – és nem a felülvizsgálati kérelmet – kell elbírálnia. A Pp. 413. § (1) bekezdésének szabályozásából pedig egyértelmű, hogy az engedélyezés iránti kérelem és a felülvizsgálati kérelem tartalmi elemei nem azonosak.
[6] A felperes beadványa a felülvizsgálati kérelmet és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet, valamint azok tartalmi elemeit nem különíti el, azok indokolása egységes, a kérelmek tartalmi elemei nem választhatók szét. A felülvizsgálati kérelem ezért nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, mert abban a felperes nem terjesztett elő elkülönült, a szükséges tartalmi elemeket [Pp. 413. § (1) bekezdés c) pont] feltüntető, érdemi elbírálásra alkalmas felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. A Kúria ezért a felülvizsgálati kérelmet visszautasította.
(Kúria Pfv.I.20.388/2026/2.)