04

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma, ténybeli következtetés vagy az ügyészség által indítványozott bizonyítás alapján az elsőfokú bíróság által megállapított tényállástól eltérő tényállás megállapításával az elsőfokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapíthatja, de a tényállás megváltoztatását nem alapíthatja olyan bizonyítékokra, amelyeket az elsőfokú bíróság nem tett a tárgyalás anyagává és a másodfokú bíróság sem vett fel rájuk nézve részbizonyítást [Be. 593. § (1) bek. c) pont, 594.

A Be. 46. § (6) bekezdés második mondata szerint a bíróság a vádemelés után a terhelt indítványára védőt rendel ki; azaz a vádemelés után a terhelt vagyoni viszonyaitól függetlenül kötelező erővel bíró indítványtételi jogot kap, így a vádemelés után indítványa esetén a védő kirendelése kötelező.

I. A védő kirendelésének – mérlegelést nem tűrő – kötelező esete, ha a vádlott a védő kirendelésére indítványt tesz, ez esetben az indítvány elbírálásáig a tárgyalás nem folytatható. Ha a vádlott védő kirendelését kéri és nincs meghatalmazott védője, úgy a védő kirendelését nem lehet megtagadni; a védő kirendelését követően pedig a védő részvétele az eljárásban, jelenléte a tárgyaláson kötelező. A védő kirendelésének az elmulasztása feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés [Be. 44. § f) pont, 434. §, 608. § (1) bek. d) pont, 649. § (2) bek.

A védő nem hivatkozhat olyan jog gyakorlásának elmulasztására, amely számára biztosítva volt, és amelynek megtétele védői kötelezettségeinél fogva kötelező volt. Az, hogy a bíróság a nyomozás során lefolytatott bizonyítást, a beszerzett bizonyítékok felhasználását, a bizonyítékok törvényességének vizsgálatát, azok kirekesztését nem a védő által kívánatosnak tartott módon és mértékben végezte el, illetve a védő által hivatkozott, attól eltérő jogi álláspontra helyezkedett ezen kérdésekben, nem szolgálhat a pártatlanság hiányának megállapítása alapjául.

A csalás nem minősül üzletszerűen elkövetettnek, ha a terhelt néhány napon belül két ízben ejtette tévedésbe a sértettet, és az adott időszakban további vagyon elleni bűncselekmények elkövetését a bíróság más jogerős ítéletben sem állapított meg a terhére. Az közömbös, hogy a két tévedésbe ejtés eredményeképp a sértett hány részletben teljesített [Btk. 6. § (2) bek., 373. § (1) bek., (2) bek. bc) pont, (5) bek. b) pont, 459. § (1) bek. 28. pont].

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.030/2021/4. számú végzése

Rendelkező rész
A Kúria a kifogást előterjesztő jogegységi panaszát visszautasítja.
Megállapítja, hogy a kifogást előterjesztő 30 000 (harmincezer) forint jogegységi panasz eljárási illeték visszatérítését kérheti.
A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.003/2021/10. számú határozata

Rendelkező rész
A Kúria a felperes jogegységi panaszát elutasítja.
A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.

1/2022. Közigazgatási jogegységi határozat

8/2021. Polgári jogegységi határozat
a büntetőügyben tartott nyilvános tárgyaláson készített képmás hozzáférhetővé tételéről