03

74. Vagyonbiztosítással a vagyontárgyhoz fűződő vagyoni érdek részesül védelemben.

Vagyonbiztosítással a vagyontárgyhoz fűződő vagyoni érdek részesül védelemben. Biztosított az a személy, akinek a vagyontárgyhoz fűződő vagyoni érdekét biztosították. Ha a vagyonbiztosítási szerződés több személyt jelöl meg biztosítottként, akkor annak van jelentősége, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor ki szenvedett el kárként minősülő vagyoni érdeksérelmet az adott vagyontárgy vonatkozásában.

73. I. Az „all risks” vagyonbiztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem jelöl meg kizárásként.

I. Az „all risks” vagyonbiztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szerződés nem jelöl meg kizárásként. Ha a biztosítási szerződés ilyen általános fedezetvállalást tartalmaz a káreseményekre, de azt leszűkíti az előre nem látható, véletlenszerű, váratlan károkra, úgy a biztosítottnak a biztosítási esemény bizonyítása körében nemcsak a kárt, hanem azokat a tényállításait is bizonyítania kell, amelyekre alapozva állítja, hogy előre nem látható kár érte.

72. A bírói egyezségtől a felek közös megegyezéssel – a szerződésmódosítás szabályai szerint – eltérhetnek [...]

 A bírói egyezségtől a felek közös megegyezéssel – a szerződésmódosítás szabályai szerint – eltérhetnek, arra azonban az egyezséget jóváhagyó végzés anyagi jogerőhatása miatt nincs mód, hogy a fél (társasház) az abban foglaltakat a közgyűlés kötelmet keletkeztető határozatával vitássá tegye [2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 360. § (1) bek., 2013. évi CXXXIII. tv. (Tht.) 42. § (1) bek.].

71. I. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek [...]

I. Eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a specialitás szabályán alapuló mentességnek, a törvényben meghatározott mentelmi jogon alapuló mentességnek vagy a nemzetközi jogon alapuló mentességnek a megsértésével hozta meg [a 2020. évi XLIII. törvény 230. § (2) bekezdésével módosított Be. 649. § (2) bek. f) pont].

70. I. A Be. 598. § (2) bekezdésében – a tanácsülés megtarthatóságát illetően – meghatározott feltételek közül az első kettő vagylagos [...]

I. A Be. 598. § (2) bekezdésében – a tanácsülés megtarthatóságát illetően – meghatározott feltételek közül az első kettő vagylagos [a tényállás megalapozott, vagy a vádlott terhére bejelentett fellebbezés kizárólag az 583. § (3) bekezdés a) pontján alapszik], míg a harmadik (a nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a fellebbező nem indítványozza) ezekhez kapcsolódóan konjunktív, azaz a harmadik feltétel hiányában a fellebbezés nem bírálható el tanácsülésen annak ellenére, ha az első két feltétel valamelyike teljesült [Be. 598.

69. Az Alaptörvény kizárja, hogy az ügyészségen kívül más állami szerv vádlóként lépjen fel, függetlenül a bűncselekmény, illetve az őt ért sérelem jellegétől.[...]

Az Alaptörvény kizárja, hogy az ügyészségen kívül más állami szerv vádlóként lépjen fel, függetlenül a bűncselekmény, illetve az őt ért sérelem jellegétől. Ezért az 1998. évi XIX. törvény (korábbi Be.) sem tette lehetővé, hogy helyi önkormányzat büntetőügyben pótmagánvádlóként lépjen fel. Amennyiben a bíróság ennek ellenére ilyen vád alapján jogerős ügydöntő határozatot hozott, akkor nem a jogosult által emelt vád alapján járt el [3030/2020. (II. 24.) AB határozat, Be. 567. § (2) bek. c) pont, 649. § (2) bek. c) pont].

66. A terhelt és a védő közötti nézetkülönbség – és nem jelenti a terhelt perjogi cselekvőségének szolgálatát –, ha a védő a terhelt általi indítvány vonatkozásában egyértelműen annak alaptalansága mellett foglal állást.

A terhelt és a védő közötti nézetkülönbség – és nem jelenti a terhelt perjogi cselekvőségének szolgálatát –, ha a védő a terhelt általi indítvány vonatkozásában egyértelműen annak alaptalansága mellett foglal állást. Ez adott ügyben a Be. 43. § (3) bekezdése alapján a védő kizárásához vezethet [Be. 43. § (3) bek., 3. § (1) és (2) bek.].

65. Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetési helye a weboldalt működtető szerver helye és nem a szervert üzemeltető gazdasági társaság székhelye.

Az interneten közléssel megvalósult rágalmazás vagy becsületsértés esetén a bűncselekmény elkövetési helye a weboldalt működtető szerver helye és nem a szervert üzemeltető gazdasági társaság székhelye. A Be. 22. § (3) bekezdésének kisegítő rendelkezése szerint amennyiben a Be. 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján az eljárásra illetékes bíróság nem állapítható meg, a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el [Be. 21. §, 22. §, Btk. 226. § (1) bek.].