03

Ha a telekalakítás következtében az egyik ingatlan a HÉSZ 26. § (1) bekezdésébe ütközően konkáv, poligon geometriai formát öltene, és a HÉSZ 57. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott legnagyobb beépítettség mértékét is hátrányosan befolyásolná, a kérelmet el kell utasítani annak ellenére, hogy az új telekhatár a már több évtizede kialakult használati állapotot követné [253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 34. § (1) bek., 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet 3. § (2) bek., 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet 41. § (1) bek.].

 A tisztességes eljáráshoz való jogból is fakadóan az, hogy a jogalkotó nem nevesíti a téves helyen történő előterjesztést külön visszautasítási okként, további vizsgálat nélkül nem azonosítható más visszautasítási okkal és nem értékelhető az ügyfelek hátrányára. Ha a keresetlevél határidőben megérkezik a Kp. 39. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási szervhez, úgy az nem lehet elkésett, arról a bíróságnak egyéb perakadály fennállta hiányában érdemben döntenie kell [2017. évi I. törvény (Kp.) 39. § (1) bek., 48. § (1) bek. i)].

Élettársak esetén az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés elismerése vagy ítéleti megállapítása nem eredményez további illetékfizetési kötelezettséget [1990. évi XCII. törvény (Itv.) 3. § (3) bek., 18. § (1) bek., 27. § (1) bek.].

I. Készenléti jellegű munkakörben a hat havi munkaidőkeret meghatározása jogszerű és a hat hónapra eső 240 órát el nem érő munkavégzés nem minősülhet rendkívüli munkaidőnek [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 91. §, 92. § (2) bek. b) pont].
II. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 96. § (1) bek.].

Nem jogszabálysértő és nem minősül a megfelelő munkakör felajánlási kötelezettség megsértésének, ha a munkáltató – figyelemmel a nyugdíjazás előtt álló munkavállaló érdekeire – azért dönt a munkaköri megnevezéshez képest további speciális feladatokat és ehhez igazodó magasabb iskolai végzettséget előíró munkakör létrehozásáról, hogy az megfeleljen az Mt. 66. § (5) bekezdésében előírtaknak.

Ha az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatot a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére adja át, a közalkalmazott tovább-foglalkoztatásához írásbeli hozzájárulására nincs szükség, ennek hiányában is a törvény erejénél fogva munkaviszony létesül közte és az új munkáltató között a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő nappal [a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 25/A. § (7) bek.].

I. Az 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése szerinti megállapítási per soha nem eredményezheti a felszámolás alatt álló adós vagyonának növekedését. A megállapítási perben meghatározott összeg erejéig a felszámolási eljárás befejezése utáni marasztalási perben léphetnek fel a hitelezők ki nem egyenlített követelésük erejéig a vezető tisztségviselővel szemben. A 2006. évi V. törvény (Ctv.) 99. § (5) bekezdése szerinti per a felszámolási vagyon növekedését eredményezheti, és az így befolyt összeget a Cstv.

77. A felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmet előterjesztő hitelező követelése vitatható anélkül, hogy a fizetési felhívásban megjelölt összeget az adós a levelében megemlítené. A hitelező követelése esedékességének érdemi kétségbe vonása elegendő ahhoz, hogy az adós vitatását – amennyiben az írásban, legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig történik, meg lehessen állapítani [1991. évi XLIX. tv. 27. § (2) bek. a) pont, (2c) bek., 27. § (3) bek.].

A kölcsönszerződés DH2 törvény alapján érvénytelennek minősülő kikötése alapján az adósnak nem keletkezhet fizetési kötelezettsége, a törlesztőrészletek érvénytelen szerződéses rendelkezésen alapuló részének nemteljesítésével nem eshet késedelembe. Ha az érvényesen kikötött szolgáltatás vonatkozásában a teljesítéskor nem állt fenn késedelem, a többletszolgáltatást idő előtti teljesítésként kell figyelembe venni és a következő törlesztőrészletre elszámolni.

I. Annak megítéléséhez, hogy a térbeli megjelölés kizárólag olyan formából áll-e, amely a célzott műszaki hatás eléréséhez szükséges, nemcsak a megjelölés grafikai ábrázolását lehet figyelembe venni, hanem egyéb olyan információk is felhasználhatók, mint az érintett vásárlóközönség általi észlelés és ismeret, ezeknek az információknak azonban objektív és megbízható forrásból kell származniuk.