03

CKOT2016.03.16:8. Az alperes személyes meghallgatása a gondnokság alá helyezés iránti perekben

CKOT2016.03.16:7. A választójogból való kizárás a gondnokság alá helyezés iránti perekben
Nem orvosszakértői kompetencia annak az eldöntése, hogy az alperest ki kell-e zárni a választójogból annak ellenére, hogy a Pp. 310. § (2) bekezdés e tekintetben is nevesíti az igazságügyi elmeorvos-szakértőt. A cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett fél választójogból való kizárása körében az aktív és a passzív választójog tekintetében eltérő döntés nem hozható.
[1952-es Pp. 310. § (2) bekezdés]

CKOT2016.03.16:6. Illetékesség a gondnokság alá helyezés iránti perekben

CKOT2016.03.16:4. A keresetlevél mellékletei a gondnokság alá helyezés iránti perekben: a szakorvosi vélemény
A Pp. 307. § (2) bekezdése alapján szakorvosi véleményként a gyámhatóság köteles nem alakszerű orvos szakértői véleményt csatolni a kereset mellékleteként, hanem elegendő olyan szakorvos által készített okirat (vélemény, zárójelentés, lelet stb.) csatolni, amely az alperes mentális zavara fennálltának valószínűsítésére alkalmas. [1952-es Pp. 307. § (2) bekezdés]

CKOT2016.03.16:3. A keresetlevél mellékletei a gondnokság alá helyezés iránti perekben: a tulajdoni lap

CKOT2016.03.16:2. Az örökbefogadó szülő és örökbefogadott gyermek kereshetőségi joga a gondnokság alá helyezés iránti perekben
A Ptk. 2:28. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása körében – a Ptk. 4:97. § (1) bekezdésére tekintettel – az örökbefogadó szülő, illetve az örökbefogadott gyermek is egyenesági rokonnak minősül.
[Ptk. 2:28. § (1) bekezdés, 4:97. § (1) bekezdés]

CKOT2016.03.16:1. Kereshetőségi jog a gondnokság alá helyezés iránti perekben

CKOT2016.03.17:7. Az újonnan indult perekben van-e lehetőség az eljárás vagy a per tárgyalásának a felfüggesztésére és ha igen, mely jogszabály alapján?

CKOT2016.03.17:6. Az érvénytelenség további jogkövetkezményének a levonására irányuló kereset elbírálásakor a már jogszabály erejénél fogva - vö. forintosítási tv. - módosult szerződés úgy tekinthető-e, mint amelynek érvénytelenségét a jogalkotó kiküszöbölte? Kérhető-e ehhez képest megalapozottan az érvénytelenség további jogkövetkezményének a levonása? Hogyan viszonyul egymáshoz az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás tisztességtelensége miatti érvénytelenség és a forintosítás?

CKOT2016.03.17:5. Hogyan történik a pertárgy érték meghatározása, ha a felperes az érvénytelenség megállapítása iránt a Ptk. 239/A. § alapján indult perben a DH2 tv. 37. §-ának megfelelően az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonását is kéri, de úgy nyilatkozik, hogy a megállapítási keresetét továbbra is fenntartja? Az előterjesztett megállapítási és marasztalási kereseti kérelmek valódi tárgyi keresethalmazatot alkotnak és így azok tárgyának értéke önállóan veendő figyelembe, vagy egyetlen marasztalási keresetről van szó?