03

Az érintett természetes személy teljes nevét tartalmazó, saját használatú e-mail címe személyes adatnak minősül. A személyes adat jogellenes kezelése önmagában, egyéb tényállási elem hiányában azonban nem valósítja meg automatikusan a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését [2011. évi CXII. tv. (Infotv.) 3. §; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek., 2:43. § e) pont; az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i (EU) 2016/679 Rendelete (GDPR) 4. Cikk 1–2., 6. Cikk].

Ha az adatkezelő előzetesen nem köti a közérdekű adatigény teljesítését költségtérítés megfizetéséhez, vagy az előzetesen közölt költségtérítés mértékénél magasabb mértékű költségtérítést igényel a közérdekű adat kiadása iránti perben, ennek érvényesítéséhez nem kell viszontkeresetet előterjesztenie [2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 29. § (3)–(5) bek., 31. § (1)–(2) bek.; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 267. §, 279. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A pótmagánvádló igazolási kérelmében arra hivatkozott, hogy a fellebbezését határidőben postára adta, azt azonban a Magyar Posta visszakézbesítette. Az igazolási kérelmet aznap előterjesztette és a korábban már elküldött fellebbezést ismét benyújtotta.

A terhelt a védő eljárása iránti igényét védő meghatalmazásával is kifejezheti; ebben az esetben a védő részvétele az eljárásban – egyéb törvényi ok hiányában is – kötelező. Ezért feltétlen eljárási szabálysértés valósul meg, ha ilyen esetben a másodfokú bíróság a védőt a tanácsülés kitűzéséről és a nyilvános ülés indítványozása iránti jogáról nem értesíti [Be. 44. § f) pont, 598. § (5) bek., 608. § (1) bek. d) pont].

I. A távollévő terhelt elleni külön eljárás lefolytatására kizárólag a Be. CI. Fejezetében írt feltételek megléte esetén van törvényes lehetőség. Ennek hiányában a terhelt hirdetményi idézése alapján az elsőfokú tárgyalás megtartása törvénysértő.
II. Az elsőfokú bíróság által vétett feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés ellenére bírálja el a másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet elleni fellebbezést, ha az elsőfokú bíróság törvényi feltételek hiányában folytatta le az eljárást a terhelt távollétében.

Korlátozott fellebbezés esetén a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást nem módosíthatja és nem egészítheti ki. Ebben az esetben, ha az ítéleti tényállás alapján a cselekmény helyes minősítése nem dönthető el, a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának van helye [Btk. 365. § (1) bek. a) pont, 370. § (1) bek.; Be. 592. § (1) bek. a) pont].

Az az elkövető, aki akár büntető-, akár polgári perben hamis bizonyítási eszközt, ezen belül okiratot szolgáltat, és annak hamis voltáról tudomással bír, megvalósítja a hamis tanúzás hamis okirat szolgáltatásával elkövetett bűncselekményét, és a bűncselekmény ezen fordulat szerinti elkövetési magatartása független attól, hogy a perben szolgáltatott hamis bizonyítási eszköz az ügy lényeges körülményeire vonatkozik-e [Btk. 272. § (2) bek. c) pont].

A rágalmazás szükségképpeni tényállási eleme a becsület csorbítására alkalmas közlés más előttisége. Ezért anyagi jogi sérelem, ha a büntetővégzésben megállapított tényállás erre vonatkozóan ellentmondásos adatokat tartalmaz és emiatt a cselekmény tényállásszerűsége nem ítélhető meg [Btk. 226. § (1) bek.].

I. A kábítószer birtoklása vétségének a Btk. 178. § (6) bekezdés II. fordulatában szabályozott törvényi tényállásában megfogalmazott célzatra tekintettel a kábítószernek az észlelhetőség határán lévő anyagmaradványa (szennyeződés valamely tárgyon, ruhán stb.) „megszerzése” önmagában elkövetési magatartásként nem értelmezhető, ilyen anyagmaradványnak a „tartása” pedig e bűncselekmény megállapítására nem alkalmas.

I. A gyógyítás (kezelés) büntetőjogi értelemben vett kockázata akkor igényel vizsgálatot, amikor az orvos eltér foglalkozása szabályaitól.
Az Eütv. 126. § (1) bekezdése az orvos általános gondossági kötelezettségét fogalmazza meg, míg a 126. § (2) bekezdése a mérlegelés lehetőségéből, kötelezettségéből eredő felelősség alapját teremti meg.