03

Az irányadó anyagi és eljárásjogi rendelkezések alapján a munkáltató érdekében áll a szabadság kiadásának, illetve pénzbeli megváltásának bizonyítása, ezért a bizonyítás sikertelenségének következményeit viselni köteles [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 134. §; a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 265. § (1) bek.].

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás

I. Az árfolyamrés a különnemű – a kölcsön folyósítására a vételi, a törlesztésre pedig az eladási – árfolyamok alkalmazását előíró szerződéses feltétel, az árfolyamkockázat pedig a kirovó pénznem (deviza) és a lerovó pénznem (forint) eltéréséből adódó szükségképpeni és automatikus következmény, a devizaalapú kölcsönszerződések jellegéből következik.

A felszámoló intézkedése a hitelezői igény besorolásáról kifogással támadható. A kifogás benyújtására biztosított határidőt az írásbeli visszaigazolás átvétele abban az esetben is megnyitja, ha a felszámoló egyben jelzi azt is, hogy a később előtte ismertté váló adatok birtokában jogosult a korábbi besorolást módosítani [1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 51. § (1) és (3) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

I. A békéltető testület hatáskörébe tartozó fogyasztói jogvitának minősül a víziközmű-szolgáltatásra létrejött közszolgáltatási szerződés teljesítésével kapcsolatos vitás ügyben a felhasználónak az a kártérítés iránti igénye, amely a részére szolgáltatást nyújtó vállalkozás üzemeltetésében álló és az ivóvízszolgáltatás nyújtásához elengedhetetlen ivóvíz-bekötővezetéken bekövetkezett káreseményből ered [1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 2. § s) pont, 18. § (1) bek.; 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:146. §.]

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemnek nélkülözhetetlen tartalmi eleme a jogértelmezést igénylő „elvi jelentőségű jogkérdés” megfogalmazása. A felülvizsgálat engedélyezése körében elvi jelentőségű jogkérdésnek az a jogkérdés minősül, amely egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze. Ehhez képest ténykérdés, illetve szerződésértelmezési kérdés a felülvizsgálat engedélyezését nem alapozza meg [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 408. § (1) bek., 409.

Ha a fellebbezés a valódi tárgyi keresethalmazatban előterjesztett két kereset közül csak az egyik elbírálását tartalmazó részében támadja az elsőfokú bíróság ítéletét, akkor a másik keresetet elbíráló rész nem támadható csatlakozó fellebbezéssel [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 358. § (5) bek., 372. § (1) bek., 372. § (3) bek.].

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó lényeges eljárási szabálysértésnek minősül, ha a másodfokú bíróság az eljárása során nem biztosítja a peres felek tárgyaláshoz való jogát [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 377. § (1) bek., 378. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 24. § (1) bekezdése nem tiltja a tulajdonostársak olyan megállapodását (alapító okirat) vagy határozatát (SZMSZ), amely a korábbi tulajdonos által felhalmozott közös költség hátralék megfizetésére a hátralékos tulajdonos és jogutóda egyetemleges helytállását írja elő [a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) 13. § (2) bek. b) pont; 24. § (1) bek.; 46. § (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

Az útszolgalom elbirtoklását megalapozza az a körülmény is, ha a szolgalom elbirtoklására hivatkozó fél mellett az ingatlana rendeltetéséből és tényleges használatából adódóan a perrel érintett útvonalon az elbirtoklás időtartama alatt az ingatlanon elérhető szolgáltatást – ebben az ügyben a benzinkutat – igénybe vevők (gépjárművekkel és egyéb szállító járművekkel stb.) is átjártak [Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 166. § (1) bekezdés, 166. § (1) bek., 168. § (2) bekezdés].

A jogosult irányában egyetemleges fizetésre kötelező vámhatósági (hatósági) határozat az egymáshoz képest mellérendelt pozícióban lévő adóstársak egymás közötti relációjában – az egyetemlegesség fogalmából, lényegéből fakadóan – polgári (kötelmi) jogi jogviszonyt keletkeztet.