Ha a fellebbezés a valódi tárgyi keresethalmazatban előterjesztett két kereset közül csak az egyik elbírálását tartalmazó részében támadja az elsőfokú bíróság ítéletét, akkor a másik keresetet elbíráló rész nem támadható csatlakozó fellebbezéssel [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 358. § (5) bek., 372. § (1) bek., 372. § (3) bek.].
[1] A felperes 26 220 000 forint vételár és közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésére, valamint 5 100 000 forint kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes kérte a kereset elutasítását.
[2] Az elsőfokú bíróság a vételár és a közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésére kötelezte az alperest, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A perköltség viseléséről a pernyertesség és pervesztesség arányára figyelemmel döntött.
[3] Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és – 5 100 000 forint kötbér levonásával – a marasztalás összegének a leszállítását, másodlagosan – az elsődleges kérelem alaptalansága esetén – a perköltség összegének a mérséklését kérte.
[4] A felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő, amelyben az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatásával 5 100 000 forint kötbér és 300 000 forint fizetési meghagyás díja megfizetésére kérte kötelezni az alperest.
[5] Az ítélőtábla végzésével a felperes csatlakozó fellebbezését visszautasította a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 372. § (3) bekezdése alapján. Indokolása szerint a felperes tárgyi keresethalmazatban két keresetet terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság mindkét keresetet elbírálva a vételár és a közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésére irányuló keresetet alaposnak ítélte, ugyanakkor a kötbér megfizetésére irányuló keresetet elutasította. Az alperes fellebbezése kizárólag a vételár és a közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésére irányuló kereset alapján marasztaló ítéleti rendelkezést érinti, a kötbér megfizetésére irányuló keresetet elutasító döntést nem. A Pp. 372. § (1) bekezdése alapján ezért nincs helye csatlakozó fellebbezésnek a kötbér megfizetésére irányuló keresetet elutasító rendelkezéssel szemben, ebben a részben az elsőfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett.
[6] A felperes fellebbezésében kérte az ítélőtábla végzésének a megváltoztatását és a csatlakozó fellebbezésnek való helyt adást. Indokolása szerint a végzés sérti a Pp. 372. § (1) bekezdését, mert a jelen esetben nem kizárt a csatlakozó fellebbezés. Az alperes fellebbezése közvetetten érinti az elsőfokú bíróság által elutasított kötbérigényt, mert annak összegével kéri leszállítani a vételár és a közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetése körében megítélt marasztalási összeget. A Legfelsőbb Bíróság határozataira és kommentár irodalomra hivatkozva állította, mivel az alperesi fellebbezés érinti a per főtárgyát, ezért a kötbérigény vonatkozásában is helye van csatlakozó fellebbezésnek.
[7] Az alperes észrevételében az ítélőtábla végzésének a helybenhagyását kérte helyes indokai alapján.
[8] A fellebbezés alaptalan.
[9] A felperes fellebbezésében az ítélőtábla végzésének a megváltoztatását és a csatlakozó fellebbezésnek való helyt adást kért. E kérelem alakszerű megjelölése szerint a csatlakozó fellebbezés érdemi elbírálására vonatkozik. A felperes fellebbezését ugyanakkor arra alapította, hogy nem kizárt a csatlakozó fellebbezés, így nincs helye a visszautasításnak. A Kúria ezért a tartalom szerinti elbírálás elve alkalmazásával [Pp. 110. § (3) bekezdés] a fellebbezési kérelmet ilyen tartalommal vette figyelembe (1/2019. PJE).
[10] A felperes csatlakozó fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását a kötbér megfizetésére vonatkozó kereset és a perköltség körében is kérte. Az ítélőtábla végzése elleni fellebbezését ugyanakkor csak arra alapította, hogy a kötbér megfizetésére vonatkozó keresettel összefüggésben nem kizárt a csatlakozó fellebbezés, ezért a Kúria felülbírálati jogkörében csak ezt bírálhatta el [Pp. 370. § (1) bekezdés, 371. § (1) bekezdés b) és d) pont].
[11] A Kúria az ítélőtábla döntésével és annak indokaival egyetért, amelyekre utal a Pp. 389. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 386. § (4) bekezdése alapján. A fellebbezésben írtakra figyelemmel az alábbiakat hangsúlyozza.
[12] A jelen ügyben nem alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 244. § (1) bekezdése a csatlakozó fellebbezés kizártságát úgy szabályozta, hogy ha a fellebbezés nem érinti a per főtárgyát, akkor nincs helye a per főtárgyára vonatkozóan csatlakozó fellebbezésnek. A jelen ügyben alkalmazandó Pp. 372. § (1) bekezdése ettől eltérően úgy szabályoz, hogy csatlakozó fellebbezéssel az ítéletnek csak az a része támadható, amelyet a fellebbezés érint. A Pp. 372. § (1) bekezdése alkalmazásában tehát nem annak van jelentősége, hogy a fellebbezés a per főtárgyát érinti-e, hanem annak, hogy a fellebbezés az elsőfokú ítéletnek melyik részét támadja.
[13] A felperes valódi tárgyi keresethalmazatban két keresetet terjesztett elő. Egyrészt a megfizetett vételár és közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetését kérte elállása miatt. Másrészt az előszerződés 38. pontja alapján meghiúsulási kötbér megfizetését kérte az adásvételi szerződés megkötésének elmaradása miatt. Az elsőfokú bíróság a vételár és a közműfejlesztési hozzájárulás visszafizetésére irányuló keresetet alaposnak ítélte, így ennek megfelelően kötelezte az alperest, míg a kötbér megfizetése iránti keresetet alaptalannak ítélve ezt a keresetet elutasította. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének csak az őt marasztaló rendelkezését támadta. A fellebbezés nem érinti a kötbér megfizetésére irányuló kereset elbírálását, így ebben a részében az elsőfokú bíróság ítélete jogerőre emelkedett [Pp. 358. (5) bekezdés]. Csatlakozó fellebbezésnek akkor van helye, ha egy keresettel összefüggésben jut a bíróság arra a következtetésre, hogy az részben alapos, részben alaptalan, így annak részben helyt ad, részben elutasítja, a fellebbezés pedig az erre vonatkozó egyik rendelkezést támadja (Kúria Gfv.V.30.250/2021/5.). Mivel a jelen esetben a fellebbezés a valódi tárgyi keresethalmazatban előterjesztett két kereset közül csak az egyik elbírálását tartalmazó részében támadja az elsőfokú bíróság ítéletét, ezért a másik keresetet elbíráló rész nem támadható csatlakozó fellebbezéssel.
[14] Mindezekre figyelemmel a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a értelmében alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.
(Kúria Pf.I.24.933/2022/2.)