03

60. Ha az állított károkozó magatartás nem az ügyvezetés körébe tartozik, a vezető tisztségviselőnek a jogi személlyel szembeni, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségét megállapítani nem lehet [...]

Ha az állított károkozó magatartás nem az ügyvezetés körébe tartozik, a vezető tisztségviselőnek a jogi személlyel szembeni, a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségét megállapítani nem lehet [2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:24. § (1) bek., 6:142. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 279. § (1) bek., 342. § (3) bek.].

59. Szabálytalanságnak minősül az a jog-, szerződés- vagy kötelességszegés (együtt: jogsértés), amely Magyarország pénzügyi érdekeit, illetve az Unió költségvetését sérti vagy sértheti. [...]

Szabálytalanságnak minősül az a jog-, szerződés- vagy kötelességszegés (együtt: jogsértés), amely Magyarország pénzügyi érdekeit, illetve az Unió költségvetését sérti vagy sértheti. A pénzügyi érdeksérelem megvalósulásához nem kell összegszerűen meghatározható vagyoni hátrányt kimutatni. 

57. I. Nem felülvizsgálati ok, ha a magánvádas eljárásra vonatkozó szabályok megsértésével a magánvádló elmulasztotta az eljárási illeték, illetve a jogorvoslati illeték lerovását. [...]

I. Nem felülvizsgálati ok, ha a magánvádas eljárásra vonatkozó szabályok megsértésével a magánvádló elmulasztotta az eljárási illeték, illetve a jogorvoslati illeték lerovását. Az eljárási illeték meg nem fizetése még abban az esetben sem képez felülvizsgálati okot, ha az az elsőfokú bíróság az illeték megfizetésére történő felhívásban foglalt határidő elmulasztása ellenére sem szüntette meg az eljárást [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 52. § (1) és (5) bek.; Be. 608. § (1) bek. e) pont, 649. § (2) bek. d) pont, 649. § (1) bek. a) pont aa) alpont]. 

56. A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő [...]

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel a bűntetteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése [Btk. 17. § (1) és (2) bek.].