Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.867/2021/6. számú, személyiségi jogsértés megállapítása iránt indult perben 2022. május 11-én tárgyaláson meghozott döntéséről

Nyomtatóbarát változat
Dátum: 
2022. május 12.

A kúriai döntés előzményeinek összefoglalója:

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet keresetet elutasító rendelkezését részben megváltoztatta.

A jogerős ítélet indokolása szerint a felperes nevének egy adott adónemhez való felhasználása önmagában ugyan nem jogsértő, de a név használata azért lehet sérelmes a számára, mert az adónemnek az alanyi köre egy negatív társadalmi megítélés alá eső csoport. Az adónem bevezetéséhez fűzött és számos alkalommal megfogalmazott indokolás alapján az az új adó azért szükséges, hogy az elvett közvagyon egy részét visszaszerezzék tőlük. Az alperes lényegében a felperest is ebbe a csoportba tartozónak minősítette. Arra azonban a perben semmilyen adat nem merült fel, hogy a felperes valóban ebbe – az alperes által a tervezett adó alanyaként meghatározott – negatív társadalmi megítélés alá eső csoportba tartozna. Nem bizonyított, hogy a felperes a vagyonát jogtalanul, a budapestiek kárára, méltatlanul, tisztességtelen úton szerezte volna. Így tehát nevének ilyen módon való engedély nélküli felhasználása egyértelműen sértő és hátrányos számára. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a névviselési jog megsértése tekintetében megváltoztatta, és a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a-d) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.

A másodfokú bíróság a becsület megsértése tárgyában egyetértett az elsőfokú bíróság keresetet elutasító álláspontjával, miszerint a sérelmezett közlés kifejezésmódjában nem indokolatlanul bántó.  

A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

A Kúria döntésének és indokolásának rövid összefoglalója:

A Kúria ítéletével a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését – a másodfokú eljárási költség és illeték viselésére is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta

A Kúria ítéletének indokolása szerint a névviseléshez való jognak a szólásszabadsággal és a véleménynyilvánítás szabadságával való ütközésének megítélésénél két azonos szinten védett jog gyakorlását kell összemérni a korlátozás szükségességének és arányosságának szem előtt tartásával. A közszereplőket is megillető személyiségvédelmi eszközök és a véleménynyilvánítás szabadsága határának megvonása esetén nem lehet az egyes személyiségi jogok között különbséget tenni.

Az adott esetben az alperes a kivetni javasolt új adónem elnevezésére a felperes személynevét a felperes és a hozzá hasonlóan vagyont szerző emberek „minősítésére”, választási kampányban, közéleti témát érintő vita során használta. A névhasználattal a felperes és a hozzá hasonlóan vagyont szerző emberek vagyonosodásával kapcsolatban az elmarasztaló véleményét fejezte ki. Ezért a sérelmezett kifejezés mint politikai vélemény a véleménynyilvánítás szabadságának fokozott védelmét élvező közügyek szabad vitatásának fogalmi körébe tartozik.A véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő.

Mindebből következően a Kúria - a másodfokú bíróság megítélésével szemben - azt állapította meg, hogy az adott esetben a felperes a személynevének politikai véleményt tükröző használatát tűrni köteles. Az alperes kommunikációjában a felperes személynevének használata kétségtelenül sértő tartalmú, és a névviselési jog magában foglalja a személy tárgyiasítása elleni tiltakozás jogát is. A személyiségvédelem részeként e jognak a véleménynyilvánításhoz fűződő alapjoggal való ütközése esetén azonban - a fentiekben ismertetett külső, objektív szempontok szerint végzett mérlegelés eredményeként - a személyiségvédelem korlátozása indokolt, ezért a névviselési jog sérelme nem állapítható meg.

Budapest, 2022. május 11.

A Kúria Kommunikációs Osztálya