Tájékoztató a Kúria Pfv.IV.20.448/2022. számú, személyhez fűződő jogsértés megállapítása iránt indult perben a 2022. november 23-án tárgyaláson kihirdetett döntéséről

Dátum

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította: az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az internetes oldalon közzétett cikkben azzal, hogy a felperes által kiadott könyvet a pedofíliához, a felperest pedig egy pedofil szervezethez hasonlította.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította. Megállapította, hogy a felperes által sérelmezett kifejezések közérdekű ügyben kifejtett, jelentős társadalmi vitát kiváltó témakörhöz kapcsolódó, kétségtelenül túlzó és provokatív módon megfogalmazott értékítéletet fejeznek ki, azonban a közlés célja nem a felperes lejáratása, nem a védett tulajdonsággal rendelkező tagjaival szembeni támadás volt, hanem figyelemfelhívás annak igazolására, miért szükséges a társadalmi, kormányzati fellépés a gyermekek beavatkozásmentes pszichoszexuális fejlődésének a biztosítása érdekében. Azt pedig, hogy ez alkalmas-e a szerző céljának az elérésére, hogy az értékítélet helytálló-e, jó-e vagy rossz, a bíróság nem vizsgálhatja.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúriaítéletévela jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

A Kúria megállapította: a szerző a felperes által sérelmezett értékítéletével a társadalmat is megosztó közéleti vitához kapcsolódó következtetéseit fogalmazta meg, amely akkor is a véleményszabadság oltalma alatt áll, ha az általa tudományosnak minősített cikket nem pontosan, vagy nem helytállóan értékelte. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a személyiségvédelmi igényt nem alapozza meg. Az Alkotmánybíróság mércéje szerint az értékítéletet és személyes meggyőződést közvetítő vélemények ugyanis mindaddig, amíg összefüggésben állnak a közügyekkel, attól függetlenül élvezik a véleményszabadság alkotmányos oltalmát, hogy helyes vagy helytelen, tetsző vagy nem tetsző, egyes megítélések szerint értékes vagy éppen értéktelen gondolatot tartalmaznak. A véleménynyilvánítás szabadsága nem nyújthat védelmet az olyan közlések számára, amelyek célja a puszta megalázás, a bántó vagy sértő kifejezések használata, vagy más jogsérelem okozása. Ezek a feltételek azonban jelen ügyben - figyelemmel a sérelmezett közlés szövegkörnyezetére - a felperessel szembeni öncélú támadásként nem azonosíthatóak. Ebből következően pedig ultima ratio-ként bármely szankció alkalmazása a szólás szabadságának szükségtelen és aránytalan korlátozását jelentené.

Budapest, 2022. november 23.

A Kúria Kommunikációs Osztálya