A doktoranduszoknak hallgatói jogviszonyuk, míg a doktorjelölteknek doktorjelölti jogviszonyuk van
Normal
0
21
Mfv.III.10.288/2014/4.
Közigazgatási ügyek
Közigazgatási ügyek
Önmagában a vállalkozói igazolvány birtoklása alapján is fennáll a biztosítási jogviszony
Normal
0
21
Mfv.III.10.329/2014/5.
Tájékoztató a Kfv.III.37.092/2015. számú, a konszolidációs törvény alapján történő tulajdonszerzés ingatlannyilvántartási bejegyzésének jogszerűsége tárgyában hozott határozat felülvizsgálata során hozott ügyben
A járási földhivatal az önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra vonatkozóan az önkormányzat tulajdonjogát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 107.§ (2) bekezdése alapján törölte, és a Magyar Állam tulajdonjogát jogutódlás címén a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV.
Tájékoztató a Kfv.III.37.115/2015. számú, a kisajátítási eljárás lefolytatására kötelezés jogszerűsége felülvizsgálata tárgyában folyt ügyben
Az alperesi beavatkozó kérelmére az alperes kötelezte a felperest, hogy az alperesi beavatkozó tulajdonában álló ingatlanokra vonatkozóan kisajátítási kérelmet terjesszen elő. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet az alperes határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az alperest új eljárásra kötelezte.
A bíróság által eldöntendő kérdés csak kétségtelen tényállás esetén minősíthető jogkérdésnek, a magánszakértői és a más eljárásban keletkezett szakértői vélemény nem tekinthető pusztán a fél előadásának
Kfv.I.35.744/2014/6
Kfv.V. 35.444/2014/7.
A felperes tulajdonában álló internetalapú TauchNet Terminálok 2010. évtől tárgyai hatósági eljárásoknak. Több hatósági állásfoglalás, szakértői vélemény keletkezett, több szabálysértési és büntető eljárás indult. Az alperes az egyes Termináloknál külön-külön végzett ellenőrzéseket, azok alapján külön-külön hozott határozatokat.
A bíróságnak a jogvita eldöntésére irányadó jogot az Alaptörvény 28. cikke szerint kell értelmeznie és az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően, az ebben meghatározott alkotmányos követelményt érvényre juttatva kell alkalmaznia
Kfv.V.35.218/2014/12.
Az adóhatóság (alperes) kötelezte az egyéni vállalkozót (adózó) 138.171.658 Ft adókülönbözet megfizetésére, adóbírságot szabott ki, késedelmi pótlékot számított fel. Az adózó keresete alapján eljárt első fokú bíróság ezt a határozatot hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárásra kötelezte. Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Legfelsőbb Bíróság, mert az adózó elhalálozott - végzésében, jogutódlás hiányában - a pert megszüntette és az első fokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte.
Tájékoztató a Kúria döntéséről miszerint a bíróság érdemi döntését csak az Alaptörvénynek, törvénynek megfelelő önkormányzati rendelet alapján hozhatja meg
Kfv.V.35.200/2014/6.
A felperes 2003. december 10-től volt tulajdonosa a 121.402 m2 alapterületű, „kivett, feltöltött terület” megnevezésű ingatlannak (ingatlan). Az ingatlanból 120.030 m2 beépítésre nem szánt övezet, 1.372 m2 pedig övezetbe nem sorolt közterület volt. Az ingatlanon 2012 évben nem állt építmény, ezt megelőző időszakban nem tartozott telekadó hatálya alá.
A Kúria döntése arról, hogy alaptörvényi kötelezettsége a hatóságnak a tisztességes eljárás, és annak elemét képező fegyveregyenlőség elvének a megtartása
Kfv.V.35.216/2014/8
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ XX. fejezetében szabályozott közigazgatási perben a bíróság a felülvizsgálni kért közigazgatási határozat jogszerűségéről dönt a Pp. 215.§-ának megfelelően a kereseti kérelem keretei között.
A Kúria döntése illetékügyben, az Itv. 23/A.§-ára alapított kedvezményezett illetékezés körében, felmondott lízingszerződés esetén
Kfv.V.35.250/2014/5
A vagyonszerzés utáni illetékezés egy folyamat, amely a vagyonszerzésben részt vevő felek illetve a hatóság eljárásának együtteséből áll. Az Itv. szabályozza azt is, hogy az eljárás során kinek mi a kötelezettsége, amely a törvény módosítása folytán változhat. Elsődleges ezért a közigazgatási eljárásra irányadó hatályos jogszabályok meghatározása, figyelemmel arra, hogy egyes esetekben, például kedvezmények alkalmazásakor a törvény években is rendelkezhet eljárási időtartamról.