Tájékoztató a Kúria Bpkf.I.130/2019. számú jelentős ügyben 2019. február 18-án hozott határozatáról. I. Ha az első- vagy a másodfokú bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatának kihirdetését követően a kényszerintézkedés fenntartásáról rendelkezett, a felülvizsgálat szempontjából irányadó hat hónapos határidőt ezen határozat időpontjától kell számítani.
II. Önmagában a kényszerintézkedés indokoltságának a törvényben előírtat meghaladó számú, azaz többszöri felülvizsgálata nem sért jogot.
A törvényszék a 2018. augusztus 27. napján meghozott ítéletével a vádlottat bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében és rablás bűntettében; ezért halmazati büntetésül életfogytig tartó szabadságvesztésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen bejelentett fellebbezések folytán a másodfokú eljárás az ítélőtábla előtt van folyamatban. Az elsőfokú bíróság az ügydöntő határozat kihirdetését követően a vádlott letartóztatását a másodfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartamáig fenntartotta. A törvényszék ezen végzése az ítélőtábla végzése folytán 2018. szeptember 27. napján emelkedett jogerőre. Az ítélőtábla a 2018. december 12. napján meghozott végzésével a vádlott letartóztatásának Be. 291. § szerinti időszakos felülvizsgálatát elvégezte és a vádlott letartóztatását továbbra is fenntartotta.
A végzés ellen a vádlott indokolás nélkül jelentett be fellebbezést. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a vádlott letartóztatása továbbra is indokolt, a felülvizsgálat esedékességének időpontja azonban téves, azt idő előtt végezte el az ítélőtábla. Erre tekintettel azt indítványozta, hogy a Kúria a támadott határozatot helyezze hatályon kívül és utasítsa a másodfokú bíróságot arra, hogy a letartóztatás indokoltságának felülvizsgálatát annak esedékességekor végezze el. A Kúria a bejelentett fellebbezést nem találta alaposnak.
Valóban tévedett az ítélőtábla, mikor azt állapította meg, hogy a letartóztatás Be. 291. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatának esedékessége 2018. szeptember 6. napján lejárt.
A Be. 290. § (2) bekezdésére figyelemmel a 291. § (3) bekezdése alapján akkor, ha az első- vagy a másodfokú bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatának kihirdetését követően a kényszerintézkedés fenntartásáról rendelkezett, a felülvizsgálat szempontjából irányadó hat hónapos határidőt ezen határozat időpontjától kell számítani. Jelen ügyben a vádlottal szemben az elsőfokú bíróság a letartóztatásról az ügydöntő határozat kihirdetését követően 2018. augusztus 27. napján határozott, az ezt követő hat havonta esedékes további felülvizsgálatok esedékességét már ezen utóbbi időponttól kell számítani, azaz az csak 2019. február 26. napján lenne esedékes. A Kúria álláspontja szerint ugyanakkor nem indokolt a határozat hatályon kívül helyezése.
Az ítélőtábla helyesen állapította meg, hogy a vádlottal szemben a legszigorúbb bírói engedély-köteles kényszerintézkedés alkalmazása továbbra is indokolt, és a letartóztatás törvényi feltételei továbbra is fennállnak, indokolási kötelezettségének is eleget tett. Önmagában a kényszerintézkedés indokoltságának a törvényben előírtat meghaladó számú, azaz többszöri felülvizsgálata nem sért jogot. Az érintettek törvényes jogaikat gyakorolhatták a vitatott eljárás során, így a vádlott joghatályos fellebbezést jelenthetett be. A Kúria ugyanakkor nyomatékosan rámutat arra, hogy a megtámadott határozat helybenhagyása nem mentesíti az ítélőtáblát attól, hogy a letartóztatás indokoltságát a törvényes határidőben ismételten elvégezze.
Erre figyelemmel a Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyta.
Budapest, 2019. március 18.
A Kúria Sajtótitkársága