Sajtó

Az elsőfokú bíróság – a másodfokú bíróság által helybenhagyott – ítéletével azért utasította el a felperesnek a bankgarancia szerinti összeg megfizetésére irányuló keresetét, mert az alperes bank nem a bankgarancia kötelezettjének jogutódja. Az elsőfokú bíróság a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. tvr. (Nmjt.) 25. § j) pontja alapján az 1984-ben a bankgarancia vállalása idején hatályos jugoszláv jogot alkalmazta, melynek megismerése érdekében megkereste a Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Nemzetközi Magánjogi Főosztályát, valamint szakértőt is kirendelt.

A megjelent tudósítások:

(Millenáris, 2012. november 28.) 

A dunaföldvári volt szovjet laktanya épületei 1998-tól önkormányzati tulajdonba kerültek. A Dunaföldvári Önkormányzat által létrehozott alperes a tulajdonába került épületek közül az egykori katonai szállókat alvállalkozó közreműködésével lakásokká alakította át. A generálkivitelező alperes – egyben mint az épületek tulajdonosa – végezte az átalakítással, felújítással valamint az értékesítéssel kapcsolatos tájékoztatást, ügyintézést. A lakásokat megvásárló felperesek – illetve jogelődeik – a beköltözést követően különböző hibákat észleltek.

A felperes az általános forgalmi adó (áfa) analitikájában és áfa bevallásaiban adómentes exportértékesítésnek tekintette azokat az ügyleteit is, amelyek esetében a termék Közösség területén kívülre történő kiléptetésének időpontja nem felelt meg az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (régi Áfa tv.) 11.§ (1) bekezdése, illetve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (új Áfa tv.) 98.§ (1) bekezdése szerinti időpontoknak, ezeknél későbbi volt.