A városi bíróság első fokon jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság vétségében [Btk. 271. § (1) bekezdés] és rongálás vétségében [Btk. 324. § (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont], ezért egy évre próbára bocsátotta és a terhelttel szemben 52.000.- forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el.
A Kúria elnöke 2013. január 25-én Strasbourgban részt vett az Emberi Jogok Európai Bíróságának a jogi évet megnyitó ünnepi ülésén, és az azt megelőző szemináriumon.
A szeminárium témája, amelyen az európai igazságszolgáltatási rendszerek 150 kiemelkedő személyisége, köztük legfelsőbb bírósági elnökök, alkotmánybírósági elnökök vettek részt, „Az Emberi Jogok Európai Egyezményének végrehajtása a gazdasági válság idején” volt.
A felperes keresetében több mint 13 milliárd Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest elsődlegesen szerződésszegéssel okozott kár, másodlagosan szerződésen kívül okozott kár megtérítése címén. Harmadlagos keresete a felülvizsgálati eljárás tárgyát nem képezte.
Az alperes a kereset elutasítását kérte.
A másodfokú bíróság részítéletével az elsődleges és a másodlagos kereseti kérelem tekintetében az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.
A kötetet dr. Marosi Ildikó, a Kúria Önkormányzati Tanácsának tagja méltatta:
„Külön erénye a kötetnek az, hogy nem szakítja el az új önkormányzati szabályozást sem a korábbi Ötv.-beli gyökereitől, sem pedig az alkotmányos összefüggésektől.
Az élettársi közös vagyon megosztása iránti perben a bíróságnak két elvi jelentőségű kérdést kellett eldöntenie: