Sajtó

Tájékoztató a Kúria döntéséről miszerint a művelési ág változás átvezetésének nem akadálya az, hogy az ingatlan jogi személy tulajdonában van

Kfv.II.37.044/2014/6.számú ítéletében a Kúria kifejtette, hogy a  felperes tulajdonában álló  kivett agyagbánya megnevezésű ingatlanok újrahasznosítását követően kért művelési ág változás nem tulajdonszerzés [a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) 4.§ (1) bekezdésére tekintettel], hanem adatváltozás, így a Tft. 6.§ (1) bekezdésére hivatkozással a művelési ág átvezetése nem tagadható meg. A Tft. 6.§ (1) bekezdése szerint belföldi jogi személy termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg.

Tájékoztató a Pfv.V.21.195/2013/5. számú elvi jelentőségű ügyben

Ha a hatósági engedéllyel forgalomba hozható veszélyes növényvédő szer engedélye jogszabályváltozás folytán módosul, és ez a változás a szer felhasználási módját is befolyásolja, a termék gyártója, illetve forgalmazója nem tanúsíthat közömbös magatartást, hanem – külön jogszabályi előírás hiányában is - fel kell hívnia a növényvédő szert vásárlók, felhasználók figyelmét arra, hogy a szert a továbbiakban hogyan kell megfelelően alkalmazni.

Dr. Darák Péter mutatta be Borbás Beatrix: "A bírói hatalom kárfelelőssége " címmel megjelent monográfiáját

A könyvbemutatóra 2014. május 27-én a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében került sor.
Az eseményen Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi kamara elnöke és Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora köszöntőjét követően Borbás Beatrix: "A bírói hatalom kárfelelőssége" címmel megjelent monográfiáját Dr.Kukorelli István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnöke és Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke mutatták be.

Tájékoztató kisajátítási perekben a többletkártalanítási igény megítéléséről

A Kúria a Kfv.II.37.174/2014/8. számú végzésében állást foglalt arról, hogy a szakértői bizonyítás alapján megállapított forgalmi értéket, értékcsökkenést a bíróságnak ítéletében meg kell ítélnie, még akkor is, ha az eltérés csekély mértékű, mert az ítélet alapjául szolgáló szakvélemény az ingatlan értékét meghatározta, a  szakvélemény szerinti értéktől való eltérésre nincs megalapozott indok, sem jogszabályi rendelkezés.