Sajtó

Tájékoztató a Bfv.II.1628/2014. számú büntetőügyben hozott elvi jelentőségű döntésről: a gyalázkodó, emberi méltóság sérelmével járó nyilatkozatok a becsület csorbítására alkalmas tényállítások, ekként rágalmazásként értékelendők

I. A járásbíróság a 2013. augusztus 27. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terhelttel szemben korábban alkalmazott 2 év próbára bocsátást megszüntette és a próbára bocsátó rendelkezést hatályon kívül helyezte, továbbá bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétségében [1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: korábbi Btk.) 179. § (1) bekezdés]. Ezért és a korábbi próbára bocsátó ítélettel megállapított 2 rendbeli folytatólagosan elkövetett rágalmazás vétsége [korábbi Btk. 179.

Tájékoztató a Bfv.I.1790/2014. számú büntetőügyben hozott elvi jelentőségű döntésről: nem állapítható meg a jogos védelem a terhelt javára, ha a terhelt előbb csákánnyal, majd késsel támad az előle menekülő eszköztelen sértettre

Az előző este történt szóváltást követően a sértett és három társa a terhelteket a családi házuknál kereste fel és a nyitott kapun bementek. Az ott lakó I. rendű terhelt magához vett egy csákányt, és azt a kezében tartva egy oldalirányú mozdulattal a sértett irányába ütött, miközben felszólította a sértettet az ingatlan elhagyására.

Tájékoztató a Bfv.III.18/2015. számú büntetőügyben hozott, a lopási cselekményhez kapcsolódó megszerzéssel megvalósuló közokirattal visszaélés megállapíthatóságáról szóló elvi jelentőségű döntésről

Az elsőfokú bíróság ítéletével a terheltet az ellene 3 rendbeli közokirattal visszaélés vétsége [1978. évi IV. törvény – a továbbiakban: korábbi Btk. - 277. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette.

Egy tanulmányban kifejtett koncepció, mint ötlet vagy módszer a szerzői jogi védelemnek nem tárgya, a külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásként azonban a Ptk. 86. § (3) bekezdése alapján védelemben részesül

Pfv.IV.20.071/2015/10.

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából az élettársi kapcsolat idejéhez hozzá számítandó a házassági életközösség ideje, ha a volt házastársak a válást követően együttélésüket ténylegesen nem szakítják meg, Mfv.III.10.006/2015/4.szám

A felperes és P.L. 1998. május 28. napjától élettársi kapcsolatban éltek, majd 2009. május 9. napján házasságot kötöttek. A bíróság 2012. január 26. napján házasságukat felbontotta, azonban felperes és P.L. továbbra is élettársi kapcsolatban éltek a jogszerző haláláig.