Sajtó

A per 2012. május 23-án indult. A felek 1987-től élettársak voltak, kapcsolatukból 1997-ben és 1999-ben két gyermekük született, életközösségük 2010. év elején megszűnt. A felek az életközösség fennállása alatt közös Kft.-t alapítottak, a felperes nyugdíjazásáig a gazdasági társaságnál munkaviszonyban állt. A család színvonalas megélhetését azonban az alperes könyvvizsgálói tevékenység folytatásával foglalkozó egyéni vállalkozásából származó jövedelem fedezte.

A peres eljárás 2010. március 4-én indult. A felperes keresetében a közös vagyon megosztásán belül a közös tulajdon megszüntetését és többlethasználati díj megfizetésre kötelezést kért. Az alperes viszontkeresettel a közös vagyon körét kibővítette az életközösség megszűnésekori megtakarításokra, állítva, hogy az 7.000.000 forint értéket tett ki és hivatkozott a felperes „vagyonkimentésére” is. Kérte az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdoni hányadok javára történő módosítását, gépjármű-nyereménybetétkönyv kisorsolása folytán megkapott nyeremény különvagyoni jellegére alapítva.

A jogerős ítélet elutasította az I-III. rendű felperesek keresetét, amelyben kérték megállapítani: az alperes megsértette a magántitokhoz fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy 2012 áprilisában a velük szemben folyamatban lévő büntetőeljárásban keletkezett vádiratot, benne a személyes adataikat engedély és jogszabályi felhatalmazás nélkül elektronikus üzenetben harmadik személy részére továbbította, kérték az egyéb jogkövetkezmények alkalmazását, továbbá az alperes kötelezését az I. rendű felperes részére 579.900.000 forint vagyoni kár, a II-III.

Amint az a nyomtatott, illetve elektronikus sajtóban megjelent híradásokból már ismert, a Kúriát mint alperest jogerős ítélet kötelezte közérdekű adat kiadása címén annak nyilvánosságra hozatalára, hogy a 6/2013. PJE számú devizahiteles jogegységi határozatának meghozatala előtt kitől és milyen tartalmú véleményt szerzett be. A Kúria a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve a végrehajtás felfüggesztését is.

Az Európai Uniós mezőgazdasági támogatás igénybevételének jogszerűségével kapcsolatos ügy mögött több tucat közigazgatási határozat húzódik meg. A közigazgatási eljárás során maga az elsőfokú hatóság is visszavonta, a másodfokú hatóság is hatályon kívül helyezte a felperest elmarasztaló egyes határozatokat (más határozatok indokolását megváltoztatta), míg végül három közigazgatási határozat került a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság elé, amely a határozatok törvényességét egy eljárásban bírálta el. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.