Amint az a nyomtatott, illetve elektronikus sajtóban megjelent híradásokból már ismert, a Kúriát mint alperest jogerős ítélet kötelezte közérdekű adat kiadása címén annak nyilvánosságra hozatalára, hogy a 6/2013. PJE számú devizahiteles jogegységi határozatának meghozatala előtt kitől és milyen tartalmú véleményt szerzett be. A Kúria a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, kérve a végrehajtás felfüggesztését is.
A sajtóban megjelent híradások „érdekes jogi helyzetnek” tartják azt, hogy a felülvizsgálati kérelmet maga a Kúria bírálja el. Ez azonban egyáltalán nem szokatlan, figyelemmel arra, hogy a felülvizsgálati kérelmek elbírálására a Polgári perrendtartás kizárólag a Kúriát jogosítja fel. Az elmúlt négy évben tucatnyi esetben is előfordult, hogy a Kúria felülvizsgálati bíróságként döntött olyan bírósági jogkörben okozott kár megtérítése iránti, személyiségi jogi, illetve közérdekű adat kiadása iránti perekben, amelyekben a Kúria volt az alperes. Különbséget kell ugyanis tenni a Kúria mint peres fél és a Kúria mint felülvizsgálati jogkörben eljáró bírósági fórum között.
Az ítélőtáblák felállítását megelőzően pedig még az is rendszeresen előfordult, hogy a Legfelsőbb Bíróság a saját maga által másodfokú eljárásban meghozott jogerős határozatát bírálta felül a felülvizsgálati eljárás szabályainak megfelelően.
A sajtóközleményekben „érdekesnek”, illetve „pikánsnak” minősített jogi helyzetben tehát nincs semmi szokatlan vagy rendkívüli, az mindenben megfelel a vonatkozó eljárási szabályoknak.
Budapest, 2016. augusztus 31.
A Kúria Sajtótitkársága