Sajtó

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.105/2016. számú ügyről munkabér fizetési késedelem tárgyában

A felperesek munkaviszonyban álltak az alperessel, b-i munkavégzési helyen látták el a tevékenységüket. A munkaszerződésük szerint „a bérfizetés napja a tárgyhónapot követő hónap 7. napja”. Az alperes 2013. augusztus 16-án az e-i politikai helyzetre figyelemmel az utazásszervezési tevékenységét beszüntette. A törvényes képviselője 2013. augusztus 22-én megbeszélést tartott a felperesekkel, ahol arról tájékoztatta őket, hogy a munkabér kifizetése bizonytalan. A felperesek 2013. szeptember 10-én fizetési felszólítást küldtek az alperesnek, amelyre nem kaptak választ. Ezt követően 2013.

Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.055/2016. számú ügyről a bíróságok a Pp. 221. § (1) bekezdésben foglalt indokolási kötelezettsége tárgyában

A felperes 2011. július 18-ától 2013. január 30-áig terjedő időtartamra határozott idejű munkaviszonyt létesített az alperessel követeléskezelő munkatárs munkakörre. Munkafeladatai közé tartozott, hogy az ügyfelekkel telefonon átbeszélje a bankkal fennálló vitás ügyleteket, megoldási javaslatot terjesszen elő, és segítse a probléma rendezését. A felperes munkaviszonyát az alperes 2011. december 12-én rendkívüli felmondással a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség jelentős mértékű szándékos megszegésére hivatkozással megszüntette.

Tájékoztató a Kúria M.II. tanácsa által 2016. november 23-án tárgyaláson elbírált Mfv.II.10.180/2016. számú egyedi ügyben kártérítés megfizetése tárgyában

Az alperes 2003. április 29-től 2008. április 30-áig tartó határozott idejű munkaszerződéssel a felperes elnök-vezérigazgatója volt, aki a munkáltató alapszabálya szerint a felperest – annak első számú vezetőjeként – személyes felelősséggel irányította.

Tájékoztató a Pfv.VI.22.317/2016. számú, az abszolút hatályú dologi jogok és a relatív szerkezetű kötelmi jogok közötti különbségtétel elvi kérdését felvető jelentős egyedi ügyben

A jogvita elvi kérdés szempontjából irányadó tényállása szerint a felperes eladó és az I. rendű alperes vevő felbontották a korábban megkötött ingatlan adásvételi szerződésüket. Az I. rendű alperes azonban megtagadta a hozzájárulását a felperes tulajdonjoga visszajegyzéséhez, sőt jelzálogjogot alapított az ingatlanon a II. rendű alperes javára. Egy előzményi perben a bíróság pótolta a felperes tulajdonjoga bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatot.