Előkészületi cselekménynek nemcsak az tekinthető, amely önmagában megteremti a bűncselekmény elkövetésének közvetlen lehetőségét, hanem minden olyan (egyenes) szándékos tevékenység is, amely alkalmas a célzott bűncselekmény elkövetésének feltételeit akár közvetetten elősegíteni (BH 2015.322.)
Az I. rendű terheltet – aki a vádbeli időben a Csongrád Megyei Bíróság büntető ügyszakos csoportvezetője bírója, majd a Büntető Kollégium megbízott vezetője volt – az ellene indult büntető ügyben a Debreceni Törvényszék 6.B.696/2012/111. számú ítéletében 8 rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt halmazati büntetésül 10 év szabadságvesztésre, 1.500.000 Ft pénzbüntetésre, 8 év időtartamú, az egyetemi jogi diplomához kötött foglalkozástól eltiltásra, valamint mellékbüntetésül 8 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az I. rendű alperes gazdálkodó szervezet csődeljárást kezdeményezett maga ellen. A csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtását megelőző két hétben az I. rendű alperes ügyvezetője, a baráti és rokoni körébe tartozó hitelezők részére, az I. rendű alperes nevében közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozatokat tett, vagyont terhelő zálogjogot, illetve ingatlan-jelzálogjogot alapított az I. rendű alperes tulajdonában álló vagyontárgyakon.
A Kúria megállapította, hogy a kormányhivatal csak azon önkormányzati rendeletek, illetve önkormányzati rendeleti rendelkezések vizsgálatát kérheti a Kúriától, amelyre nézve korábban eredménytelen törvényességi felhívást bocsátott ki. Amennyiben az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakat elfogadta és a törvényességi felhívásban foglaltaknak megfelelően intézkedett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, akkor ebben az eljárásban a kormányhivatalnak nem nyílik meg a normakontroll kezdeményezési joga.
A felperesek közszolgálati jogviszonyban, majd kormánytisztviselői jogviszonyban álltak az alperessel, hatósági állatorvos munkakört töltöttek be. A jogviszonyuk fennállása alapján utasítás szerint készenlétet láttak el, melynek ellentételezése szabadidőben nem történt meg, és annak pénzbeli megváltására sem került sor. A felperesek keresetükben az általuk teljesített készenléti órák pénzbeli megváltását kérték. Hivatkozásuk szerint a készenlét elrendelésére a készenléti beosztások alapján került sor, és ezen beosztások alapján teljesítettek készenlétet.