Az indokolási kötelezettség megsértése csak akkor eredményez felülvizsgálatot is megalapozó eljárási szabálysértést, ha a megtámadott határozat indokolása valamely tény- vagy jogkérdés kapcsán olyan mértékben hiányos, hogy abból nem állapítható meg, mire alapozta a bíróság a döntését.
A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a IV. rendű terhelt társaival együtt 40.000 forintért prostitúciós tevékenység folytatása céljából megvásárolta az I. rendű terhelttől annak testvérét, az enyhe és közepes fok határán álló gyengeelméjűségben szenvedő sértettet, akiről fényképeket készítettek és azokat az interneten továbbították ismeretlen címzettekhez.
A Kúria a jogerős ítélet hatályában fenntartásával kötelezte a Magyar Nemzeti Bank alperest az MKB Zrt. részvényeit megvásárló gazdasági társaságok tulajdonosi szerkezetére, felépítésére vonatkozó adatok kiadására közérdekű adatként, meghatározott időpontokra nézve.
A másodfokú társadalombiztosítási szerv a 2016. január 22-én kelt határozatával a 2015. július 28-án kelt elsőfokú határozatot – amelyben az alperes azért szüntette meg a felperes részére 2009. november 1-től folyósított rokkantsági járadékot, mert az egészségkárosodása az elsőfokú szakértői bizottság szakvéleménye szerint nem érte el a rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII.27.) MT rendelet (MTr.) 1. § (1) bekezdése által előírt 80%-os mértéket – helybenhagyta az MTr. 2016. január 1-től hatályos 1.
A felperes 1975. január 15-étől állt az alperesnél ügyészségi szolgálati viszonyban. 2010. március 1-jétől a Sz. Nyomozó Ügyészség vezető ügyészeként teljesített szolgálatot. A Legfőbb Ügyész a felperes részére 2015. október 20-án kézbesített intézkedésével ügyészségi szolgálati viszonyát 2016. április 30-ával felmentéssel az Üsztv. 36. § (1) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése alapján megszüntette, mivel a nyomozó ügyészségek átszervezése miatt felajánlott beosztott ügyészi munkakört nem fogadta el. Az alperes a felperesnek végkielégítést nem fizetett.